2009. szeptember 30., szerda

1914-Krisztus "láthatatlan jelenlétének" évszáma?

1914-Krisztus "láthatatlan jelenlétének" évszáma?  
Idén (-2009-ben írtam a post-ot, -Zsotza) több évforduló is van,ami a "Jehova Tanúi Egyház" történelmét illeti. Legutóbb megemlékeztem az Őrtorony Társulat 130 évvel ezelőtt történt megalapításáról.
Idén 95 éve,hogy - Jehova tanúi szerint - Jézus Krisztus láthatatlan (?!) jelenléte megkezdődött.

                      Alapvető tanítás ez "Jehova Tanúi"nál! 

C.T.Russell előremutatott tanításaiban 1914-re.
Történt nagy,világraszóló történelmi esemény ( I. Világháború )
Ez azt "bizonyítja",hogy C.T. Russell tanítása,munkássága igazolást nyert a Történelem Urától,Jehova Istentől?

Sok sok Jehova tanúja fejében ez a tudat él,és ezért engedelmeskedik gondolkodás nélkül az Őrtorony Társulatnak.   Bár 95 év alatt változott Jehova tanúi tanítása 1914-ről (Legutóbb 1995-ben) de az évszám megmaradt.   Az Őrtorony Társulat hivatalos honlapján ezt olvashatjuk erről:
>>" Döntő fontosságú időszak közeledett. 1876-ban a bibliakutató Charles Taze Russell közzétette „A pogányok ideje — Mikor ér véget?” című cikket a Brooklynban megjelenő Bible Examiner című folyóiratban, melynek októberi száma a 27. oldalon ezt mondta: „A hét idő Kr. u. 1914-ben ér véget.” A pogányok ideje az az időszak, amelyre egy másik bibliafordítás úgy utal, mint „a nemzetek meghatározott idejére” (Lukács 21:24). Nem minden következett be 1914-ben abból, amit vártak, mégis ez az év jelezte a pogányok idejének a végét, s egyben különleges jelentőségű év is volt.<<" ( http://www.watchtower.org/h/jt/article_02.htm )

Mit is tanított Russell 1914-ről -1914,-tehát a beteljesedés előtt??

   >>" A végidő egy 115 éves időszak ,1799-től 1914- ig külön meg van jelölve a Bibliában <<" (Írástanulmányok III. Kötet 23. oldal) >>" Isten Királysága teljes felállítása 1914 VÉGÉIG valósul meg <<" ( Az idő elérkezett 1889-es kiadás 99. oldal,angolban)
Nem is várhatta Russell a Krisztus "láthatatlan jelenlétét"- mert az 1874-ben valósult meg- Russell szerint!
A korabeli Őrtorony folyóíratok alcíme is így szólt : >> " Jézus Krisztus jelenlétének hírnöke" (Az eredeti angolban: Zion's Watch Tower and Herald of Christ's Presence   -az idézetekben a kiemelés tőlem, -Zsotza )

Tehát ezért  sem várhatták (újra,mégegyszer) Jézus Krisztus megjelenését!

  Aztán eljött 1914, amit jövendölt C.T.Russell erről az évről -azoknak az ellentétje történt meg ,hiszem hogy a Történelem URa így "tette helyre" az elbizakodott "prófétát". 
Alázat, bűnbánat ,és bocsánatkérés helyett ragaszkodott téveszméjéhez C.T. Russell-kitalálta,hogy a dátum jó....csak éppen más történt (?!?)
Tehát jó az 1914-es dátum,csak éppen nem a "bajok vége" -hanem a "bajok kezdete" 
  Az a nemzedék,amely meglátta,és megértette az 1914-es eseményeket,az a generáció meglátja a sátáni Világ végét is,az Armaggeddon (Isten ítélete) kezdetét. >> " Jézus éppen azokról az egyénekről beszélt,akik meglátják mindezeket a dolgokat. >Ezek a dolgok< azok az események, amelyek már 1914 óta megtörténtek, s amelyek még megtörténnek egészen e gonosz rendszer végéig (Mt 24:33) 

Még azoknak sem volt alkalmuk meglátni ezeket a dolgokat mind, akik ötven évvel ezelőtt születtek (A könyv,amiből idézek 1968-ban készült!! - Zsotza)
Ők akkor léptek színtérre, mikor a megjövendölt események már folyamatban voltak.    De még olyan emberek is életben vannak, akik 1914-ben már éltek, és látták ami ekkor történt , s akik elég idősek voltak ahhoz, hogy még emlékezzenek azokra az ( 1914-es- [ Zsotza]) eseményekre. 
Ez a nemzedék már meglehetősen idős. [...]   Sokan azonban még életben lesznek azok közül, hogy meglássák e gonosz rendszer végét. Ez azt jelenti hogy már csak rövid idő van hátra, mielőtt eljön a vég ! (Zsoltár 90:10)   Úgy legfőbb ideje,hogy sürgősen cselekvéshez láss,ha nem akarod,hogy ezzel a gonosz rendszerrel elpusztulj ! <<" ( Az Igazság, amely az örök élethez vezet c. könyv 94-95 oldal,- megjelent 1968 ban! ) >>"   Mielőtt az 1914-ben már élő nemzedék utolsó tagja elhagyná a földi színteret, minden megjövendölt esemény bekövetkezik, beleértve a jelen gonosz rendszer végét jelentő nagy nyomorúságot is. "<< ( Érveljünk az Írásokból, 97. oldal - kiemelések tőlem, Zsotza )

  Minden "Ébredjetek" Folyóirat 4 oldalán ez a szöveg jelent meg, -1995-ig :
">> Amiért az Ébredjetek kiadásra kerül: Megerősíti a bizalmat a Teremtő azon   í g é r e t e   iránt amely szerint egy békés és biztonságos új világ jön létre mielőtt elmúlik az a nemzedék ,amely tanúja volt az 1914-es eseményeknek <<"  (-saját  kiemelésem:  Zsotza)
Ahogy telt az idő,egyre inkább tarthatatlanná vált az 1914-es nemzedékről szóló Isteni ígéret -amit Jehova tanúinak Brooklyni vezető testülete "adott" Jehova szájába!
Megint nyilvánvalóvá vált a be nem teljesedett- tehát hamis- Őrtorony prófécia!    
  A Vezető Testület, amely önmagát szerénytelenül "Hű és bölcs Rabszolgaosztály" -nak nevezi úgy próbált kimászni a pácból,hogy nyíltan szembefordult a korábbi "1914-es nemzedékről" szóló tanításnak, úgy (át) értelmezve azt,hogy mindenki az 1914-es nemzedékhez tartozik,aki az 1914 után született !

  Ezúttal sem történt őszinte bűnbánat, beismerés,és a bepalizott áldozatoktól bocsánatkérés. A hamisítást a törvény bünteti. A szent dolgokkal kapcsolatban ez már nem törvény?   Gyurcsány Ferenc legalább beismerte a legendás "Őszödi beszédben": "hazudtunk éjjel és nappal"  Mikor jut el legalább ide a Jehova tanúi Vezető testülete?
[Zsotza]

7 megjegyzés:

Névtelen írta...

Idézet egy fórumos vitából:

"Jézus úgy jön vissza, hogy meglátszik napkelettől napnyugatig, és meglátja őt minden szem, satöbbi. Ezzel nincs mit tenni: vagy elfogadjátok, vagy elvetitek. De az ellentétévé “magyarázni” nem érdemes és nem is tisztességes.
A felhők nem a láthatatlanságra utalnak, hanem arra, hogy Jézus a mennyből jön el, ahogy a mennybe ment föl. Akkor felhők fogták el őt a szem elől, visszajövetelekor meg a felhők mögül válik láthatóvá minden szem előtt. Ezt maga Jézus mondta, meg az angyal az égre meredő tanítványoknak. No ez az, ami valóban kapcsolódik a mondott igehelyhez, és nem az, amit névtelen, beömlesztett forrásod megpróbál értelmezés gyanánt elsózni.
Elcsépelt ellenvetés az, hogy miként láthatná őt minden szem Afrikában és Ausztráliában. Mert ha az van írva róla, hogy visszajövetele kelettől nyugatig ellátszik, mint a villámcsapás, akkor mégiscsak arra kell megoldásokat találni, hogy ez miként lehetséges, és nem kapóra jött ürügyeket arra, hogy íme, nem lehetséges. És amióta van tévé meg internet, íme, ez sem lehetetlen.
“A földi eseményekből felismerhető lesz, hogy ő láthatatlanul jelen van.” – Ő láthatatlanul mindenkor a hívőkkel van a világ végezetéig. Mennybemenetele előtt éppen ezt ígérte, tehát nem hoz semmit a konyhátokra, ha 1914-be helyezitek a láthatatlan visszajövetelét.
“A János 9:41 szavai sem a betű szerinti szemekkel való látásra vonatkoznak” – No de itt nem is Jézus meglátásáról van szó, és nem is olyan szavakkal, mint amott: meglátja őt minden szem, mint a villám ellátszik stb.
“Krisztus visszatérése után néhányan kinyilvánítják hitüket; felismerik jelenlétének jelét. Mások figyelmen kívül hagyják a tényeket; amikor azonban Krisztus mint Isten ítélet-végrehajtója a gonoszok ellen fordul, hatalmának megnyilvánulásából még ők is felismerik majd, hogy a pusztulás nem emberektől, hanem az égből származik.” – Ez kínkeserves magyarázkodás: a szöveg nem szól arról, hogy a pusztulás mennyei eredetét ismerik fel az utóbbiak, hanem hogy mindenki meglátja Jézust, még azok is, akik átszegezték. Névtelen forrásod kénytelen a szöveget kicserélni, mert kényelmetlennek érzi, ami írva van.
“Kik azok, akik átszúrták? Jézus kivégzésénél szó szerint a római katonák voltak. Ők azonban már rég halottak.” – De tudjuk, hogy azok is Jézus átszegzői közé számítottak, akik egyetértettek az ő kivégzésével (Apcs 2,36).
“Elmondható-e igazából valakiről, hogy eljött vagy jelen van, ha nem látható?” – De senki nem mondta, hogy aki nem látható, az nincs jelen. Ez mondvacsinált ellenvetés, afféle kibúvó a konkrét vizsgált igehely súlya alól. Mert ott arról van szó, hogy Jézus éppen láthatóan lesz jelen."

Névtelen írta...

Apológia írja:
„Jézus visszatérése nem kiszámítható (Lk 17:20, Mt 24:44, Csel 1:7). Az i. e. 607-es dátumot a történettudomány cáfolja (i. e. 587). Jézus első "jelenléte" látható volt, a második is az lesz (Jel 1:7, Mt 24:15,27,30, Csel 1:9-10 stb.). A katasztrófák a vég előjelei, nem egy elnyúló vég utójelei (Mt 24:3,14), türelemre is csak az Úr visszatéréséig van szükség (Jak 5:7). Nem 1914, hanem az 1. század óta igaz, hogy az utolsó napokban élünk (1Jn 2:18), Krisztus uralma nem látható (Zsid 2:8), de az övé (Mt 28:18), láthatatlanul velünk van (Mt 18:20, Mk 16:20). A "pogányok ideje" még tart (ld. Közel-Kelet).”

Lothar Gassman írja:
„Jézus Krisztus látható vagy láthatatlan visszajövetele?

Az Őrtorony Társulat Krisztus láthatatlan visszajöveteléről beszél, amely 1914-ben megtörtént. Krisztus azóta a mennyei királyság uralkodójaként láthatatlanul jelen van a földön. A görög „parouszia" szó, amelyet gyakran „visszajövetelnek" fordítanak, „jelent, jelenlétet" is jelent, és ma így értendő (vö. Érveljünk az írásokból, 243. o.)

Úgy gondolom, bizonyosan igaz, hogy a „parouszia"-nak több jelentése van, és mind , jelent, jelenlétet", mind pedig „megérkezést, visszajövetelt" jelenthet (vö. Bauer 1971, 1.248. has; TBLNT [=Újszövetségi Teológiai Fogalmi Szótár] 1/1977, 470kk). Ezért az összefüggésnek kell megmutatnia, hogy adott esetben melyik jelentés a helyes. Meg kell persze állapítanunk, hogy az Újszövetség szerzői számára Jézus második visszajövetele mindenképpen a jövőeseménye, még akkor is, ha Jézus időközben (1914-ben) eljött volna, és láthatatlanul jelen lenne. Már ebből is a Jézusról szóló „parouszia" - helyek (például lKor 15,23; 1Tesz 4,15-17) „megérkezés, visszatérés" értelmű fordítása adódik. Csak az marad a kérdés, hogy láthatóan vagy láthatatlanul történik-e Jézus visszajövetele?

Ha egyenként nézzük az Újszövetség lényeges helyeit, akkor feltűnik, hogy mennyire hangsúlyozza azok „látását", akik jövetelének tanúi: „... jajgat a föld minden népe, ésmeglátják az Emberfiát eljönni az ég felhőin nagy hatalommal és dicsőséggel" (Mt 24,30). „íme eljön a felhőkön és meglátja minden szem, azok is, akik átszegezték, és siratja őt a föld minden nemzetsége" (Jel 1,7). „Ez a Jézus, aki felvitetett tőletek a mennybe, úgy jön el, ahogyan láttátok őt felmenni a mennybe" (Csel 1,11; - vö. Mk 13,26; Lk 21,27 stb.).

Az Őrtorony Társulatnak nem marad más hátra, mint hogy rákérdezzen erre a „látásra", és átértelmezze azt: „Miként fogja 'minden szem meglátni őt”? A földi eseményekből felismerhető lesz, hogy ő láthatatlanul jelen van" (Érveljünk az írásokból, 244. o.). - Az újszövetségi helyek azonban nem (csak) arról szólnak, hogy minden szem meg fogja látni jövetelének kísérő jelenségeit (ezeket is biztosan), hanem hogy „őt" magát is meg fogja látni. Az Őrtorony Társulat ezt nem képes megérteni, és megpróbál racionalisztikus ellenérvet találni:

„Ha Jézus az égen láthatóan jelenne meg, logikus, hogy nem láthatná 'minden szem'. Vajon látható lenne Európában, Afrikában és Amerikában, ha például Ausztráliában jelenne meg?" (uo.).

Az Őrtorony Társulat itt alábecsüli Isten lehetőségeit. Ha ma az embernek lehetséges, hogy műholdakon keresztül világméretű kommunikációt folytasson, és látható híreket is közvetítsen, akkor Istennek miért ne volna lehetséges, hogy Fia által kinyilatkoztassa magát az embernek?

Névtelen írta...

":..További ellenérvük az újszövetségi „felhőkhöz" kapcsolódik, amelyekkel Jézus eljön:

„Mire utalnak a 'felhők'? A láthatatlanságra. Ha a repülőgép sűrű felhőben, vagy a felhők fölött repül, a földről általában nem látják az emberek, jóllehet motorjának hangját hallhatják. Jehova azt mondta Mózesnek: 'Sötét felhőben megyek hozzád.1 Mózes nem látta Istent, a felhő azonban Jehova láthatatlan... jelenlétére utalt (2Móz 19:9; vö. még 3Móz 16:2; 4Móz 11:25)" (uo.).

Itt látható, hogy az Őrtorony Társulatnál hiányzik az üdvtörténeti szemlélet. Isten a maga fenségében bizonyosan rejtve volt a régi szövetség emberei előtt, de Fiában, Jézus Krisztusban mint Isten szenvedő szolgájában kinyilatkoztatta magát; második eljövetelekor pedig az egész emberiség számára láthatóan, Úrként fogja kinyilatkoztatni. Ekkor senki sem menekülhet majd előle, hanem mindenki látni fogja, akár akarja, akár nem (vö. Mt 24,29-3Ipar). Láthatatlan visszajövetelénél nem lehetne szó erről. Ha Isten a régi szövetségben felhőben (héberül „b"', 2Móz 16,10; 24,18; 40,34 stb.) volt elrejtve, Jézus Krisztus úgy jön „felhőkben" (görögül „en" Mk 13,26; Lk 21,27), de „felhőkkel (görögül „méta"; Jel 1,7; vö. Dán 7,13), vagy „felhőkön" (görögül „epi"; Mt 24,30). A felhők továbbra is a titokzatosat, a fenségest fejezik ki. Szerepük már nem az, hogy eltakarjanak, hanem Krisztus hatalmas és dicsőséges uralkodásának kinyilatkoztatását nyomatékosítsák (vö. Künneth 1982,281kk).

Az Őrtorony Társulat utolsó mentsvárként megkísérli a „látás" - így Jel 1,7 - szimbolikus kifejezésként való magyarázatát:

„Itt a Biblia nem fizikai szemmel való 'látásról', hanem értelmi érzékelésről, vagy szellemi felismerésről beszél. Amikor például valaki megért vagy felfog valami lényegest, azt szokta mondani: 'most már látom'. A Biblia valóban beszél ilyen értelemben a látásról: 'Világosítsa meg értelmetek szemeit' (Ef 1:18, Károli). Az a kifejezés tehát, hogy 'minden szem meglátja', azt jelenti, hogy mindenki megérti, vagy felismeri, hogy Krisztus jelen van."

De - ez a válaszom - ez a felismerés mindenki számára csak a látással történik meg, amely alól Krisztus hatalommal és dicsőséggel való megjelenésekor senki sem vonhatja ki magát, és amely felváltja az egyes emberek hitét. Most „hitben járunk és nem látásban" (2Kor 5,7). Ez a kijelentés már magában foglalja a jövendő látást, amelyről számos helyen szól az Ó- és az Újszövetség.

Az ilyen kifejezésnek mint „szívetek szemei" (= lelki szemeitek - a kiadó) Ef 1,18-ban szimbolikus értelme is lehet. Az alkalmi szimbolikus értelem azonban semmiképpen sem jelenti azt, hogy a „szemet" és a „látást" mindig szimbolikusan kell érteni. Sokkal inkább az alkalmi szimbolikus értelem tér el a szokásos nem szimbolikus értelemtől. „Egy bibliai szöveg szimbolikus értelmét csak azután ismerhetjük fel, ha mindenekelőtt a betű szerinti történeti értelmet kikutatjuk" (Pietron 1979, 327. o.).”

Névtelen írta...

Amikor Jézus tanítványai feltették a kérdést: „Mi lesz a jele a te 'parousiádnak', egy olyan kifejezést alkalmaztak, amelyet általában „eljövetelnek" szokás fordítani (Mt. 24:3). A Jelet" tehát általában úgy értették, mint ami megelőzi vagy kíséri Krisztus jövetelét, ill. érkezését. Ν. H. Barbour és társai is így gondolták a kérdést - egészen addig, amíg 1874 elmúlt anélkül, hogy Krisztus visszatért volna a felhőkben. Ebben az időben fedezte fel Barbour Midnight Cry (Éjféli Kiáltás) c. lapjának egyik olvasója, hogy az Újtestamentum Emphatic Diaglott fordítása, melyet Benjámin Wilson készített, a görög parousia szót nem „eljövetelnek”, hanem Jelenlétnek” fordítja. Ha a parousiának ez a fordítása helyes, akkor a tanítványok nem a Krisztus érkezését megelőző vagy kísérőjelet, hanem az ő megérkezését követő, és (láthatatlan) jelenlétét mutató jelet kérték! Ezt a gondolatot tette magáévá Barbour, és később, 1876-ban C. T. Russell is. Az 1874-es, majd később az 1914-es évet követő világeseményekben ismerték fel a „jelet”. De a parousia szó valóban „jelenlétet” jelent?
Annyi igaz, hogy a lexikonok a parousia betű szerinti jelentését egybehangzóan a , jelenlét" szóval adják vissza. De a szó második jelentéseként a „megérkezést", vagy Jövetelt" is megadják, mivel a gyakorlatban ebben az értelemben használták, pl. „egy uralkodó látogatására”. A Krisztus eljövetelével kapcsolatos kérdés nyilvánvalóan a Mt. 23:39-ben tett kijelentése nyomán merült fel: „Áldott legyen, aki az Úr nevében jön!”. Ez az idézet Zsolt, 118:26-ból, ami egy prófétikus zsoltár, mely a Messiás-Király eljövetelével foglalkozik. Lásd a Mt. 12:4, 5, 9.-et és a Zak. 9:9-ben is. A G. Kittel és G. Friedrich által kiadott közismert Theological Dictionary of the New Testament (Az Új Testamentum Teológiai Szótára) tizennégy oldalt szentel a parousia szó tárgyalásának, melyből tizenhárom „A kifejezés gyakorlati alkalmazásával” foglalkozik. Ez a tizenhárom oldal erős bizonyságot nyújt arra nézve, hogy amikor a parousia-t Krisztus második eljövetelével kapcsolatban használják, akkor azt annak gyakorlati, valós értelmében alkalmazzák.

Névtelen írta...

Nem tagadható, hogy Krisztus második eljövetele „egy uralkodó látogatása". Hogy Jézus tanítványai a parousia szót annak gyakorlati értelmében használták, azt a Máté 24. fejezetének szövegösszefüggése világosan mutatja. Elsőként azt kérdezhetjük: Amikor a tanítványok Krisztus parousiája felől érdeklődtek, akkor vajon az ő „láthatatlan jelenlétére" gondoltak, és annak jeléről akartak tudni? Az Őrtorony 1974. január 15-i száma az 50. oldalon megadja a választ:

„Amikor megkérdezték Jézust: „Mi lesz a jele a te jelenlétednek?" - nem tudhattak arról, hogy az ő jövőbeli jelenléte láthatatlan lenne (Mt. 24:3). Még feltámadása után is azt kérdezték: „Uram, ebben az időben állítod helyre a királyságot Izraelnek?" (ApCsel. 1:6). Ők annak látható helyreállítását várták.”

Na már most, ha nem tudták, hogy Jézus jövőbeli jelenléte láthatatlan lesz, miért kértek látható jelet annak bizonyítékául? Az ő látható jelenléte nem lenne elegendő jel? Nyilvánvalóan a megérkezését kísérő, ill. megelőző jelet akarták megismerni, miként ez Jézus válaszából is kiderül. A háborúk, élelmiszerhiányok, földrengések, a nagy nyomorúság és az ő felhőkben való eljövetelének említése után azt mondta: „Most tanuljatok a fügefától, mint e kérdés szemléltetőjétől: Mikor annak fiatal ága zsendül és levelet hajt, pontosan tudjátok, hogy >a nyár közel<” (Mt. 24:32 ÚV). Itt megjegyzendő, hogy nem azt mondta: „Mikor annak fiatal ága zsendül, és levelet hajt, pontosan tudjátok, hogy a >nyár itt van<”. Azután pedig így folytatja: „Hasonlóképpen ti is, mikor látjátok mindezeket, tudjátok, hogy ő az ajtó előtt van" (Mt. 24:33).
„Mindezek" tehát azt fogják bizonyítani, hogy „ő az ajtó előtt van", nem pedig azt, hogy láthatatlanul van jelen; pontosan úgy, miként a fügefa fiatal ága zsendül és levelet hajt és ezzel azt bizonyítja, hogy a „nyár közel", nem pedig azt, hogy itt van. így a hasonlóság a közeledő nyár és a szintén közeledő Krisztus között áll fenn. A Jézus által említett „mindezek” nyilvánvalóan megelőzik a megérkezését, nem pedig követik azt.

Névtelen írta...

Pontosan mire mutatott rá Jézus parousiájának jeleként? Amikor azt mondta: „Mikor látjátok mindezeket, tudjátok, hogy ő közel van" (Mt. 24:33), vajon mindazokra a dolgokra utalt vissza, amelyeket a 4- 31. versekben említett meg - háborúkra, élelmiszerhiányokra, földrengésekre, a nagy nyomorúságra és az ő felhőkben való eljövetelére? Noha az olvasónak ez lehet az első benyomása, Jézus próféciájának tanulmányozása válaszának egy különleges részére hívja fel a figyelmet, mely parousiájának jelére utal. Jézus egy figyelmeztetéssel kezdte válaszát: „Figyeljetek, hogy senki ne vezessen félre titeket", mely után a hamis Krisztusokról beszél, valamint „háborúkról és háborúk híreiről". „Ezeknek meg kell történniük, de ez még nem a vég." (vö. 4-6. versek!). Ezek tehát még nem parousiájának a jelei. Mint a God 's Kingdom Of A Thousand Years Has Approached (Isten ezeréves királysága elközelített, 1973) című könyv a 296, 297. oldalain bemutatja, a 22. versig említett események - háborúk, élelmiszerhiányok, földrengések stb. - Jeruzsálem i.sz. 70-ben történt elpusztításáig jellemezték az időszakot. Bár ezek a dolgok nagy valószínűséggel a Jézus parousiájáig terjedő időszakot is jelezni hivatottak, ő sehol sem nevezte a parousia „jelének" azokat. Valójában egészen a nagy nyomorúság (i.sz. 70-ben) leírása utánig nem foglalkozott parousiájának kérdésével.
A 23. verstől fogva azután ismét a hamis Krisztusokra figyelmeztet. A 29. verstől, válaszában először a második eljövetelére utaló dolgok közvetlen leírását adja: „A nap elsötétedik és a hold nem adja fényét, a csillagok lehullanak az égből és a menny erői megrázkódnak. És ezekután az emberfiának jele feltűnik az égen (29, 30 versek). Itt Jézus - nyilvánvalóan a tanítványok kérdésére válaszolva - közvetlenül utal eljövetelének „jelére”. A „jel” szó görög megfelelője „to semeion”, ezt a szót találjuk mind a Mt. 24:3-ban, mind pedig a 24:30-ban. Mi lehet ez a „jel az égen"?
Mivel a „jel" az „égen" jelenik meg, lehetséges, hogy az azonos a megelőző versben említett eseményekkel; a nap és a hold elsötétedésével, a csillagok égből való lehullásával? Ez nagyon valószínű, mivel Lukács párhuzamos beszámolójában azt állítja, hogy „ott lesznek a jelek (semeia, a semeion többes száma) a napban, a holdban és a csillagokban", mint Krisztus felhőkben való eljövetelének előjelei. Természetesen előre pontosan nem lehet tudni, hogy mik lesznek ezek a , jelek az égen", de amikor feltűnnek, azok jelentése mindenki számára világos lesz, és „a föld minden népe jajveszékelve veri magát" (Mt. 24:30). Az 1914-től kezdődő világesemények valóban ijesztőek. De „a föld népei" nem ismerték fel azokat „az emberfiának jeleként”, mely arra indította volna őket, hogy „jajveszékelve verjék magukat”.

Zsotza írta...

@Névtelen:

Egyetértek, erről van szó.
Köszönöm a Kommented!