2009. szeptember 10., csütörtök

Reformáció: kell e nekünk...?


Egy korábbi csoportos Bibliatanulmányozáson a gyülekezetemben
 Ezékiás életéről tanultunk.
Szóba került az uralkodásának idején végrehajtott radikális reformáció.
A beszélgetés során érintve lett a Katolikus Egyház néhány középkori túlkapása,és egy-két tanbeli tévedése,-de nekem úgy tűnt,hogy az egyházi reformáció ügye az anabaptista elődök  munkájával véget is ért….

                            Hogy is  van ez?   Miért is van  ez?

A reformációról   csak   egyéni szinten szabad gondolkodni/cselekedni
-vagy pedig    lehetséges , hogy Baptista Egyházunk (is)
reformációra szorul (-na)?
Először arra gondoltam,hogy ez egy tabu téma:
nem beszélünk róla -az aktuális egyházi helyzetről,
és a reformok szükségességéről-(és ezzel a  "dolog  letudva"...) 
Nekem sincs könnyű helyzetem evvel kapcsolatban.
Nem titok,hogy megtérésem előtt a “Jehova Tanúi” felekezethez tartoztam,
és megtérésem után -látva előző közösségem abszolút elzárkózását az őszinte,nyílt párbeszédtől-nem maradt más utam,mint a kilépés.
Ezt nem is bántam meg-dicsőség Jahveh Úr Istennek! 
A Baptista Egyházban testvéri szeretetet,és segítségnyújtást találtam
-valamint lelki otthonra,-és ez nagy dolog!
Szembesülnöm kellett  a kikerülhetetlen kérdéssel-anélkül,
hogy notórius kritizáló lennék:
hogy tekintem a Reformáció ügyét:
 Egyházunkkal,-gyülekezetünkkel kapcsolatban?
Lázadó ,”renitens” keresztény  vagyok-e,ha (f)elismerem: 
Nem csupán nekem,a keresztény embernek kell napról-napra megújulni,
hanem a Baptista Egyház is reformációra szorul?
Sokat segített nekem Bayer György,jól ismert lelkipásztor testvér “Küldetés”
 című könyve,amelyből szeretnék hosszabban idézni:

Mire gondolsz,ha azt hallod,:Reformáció!?   Míg mi a reformációnak,reformálatlan emlékünnepet szentelünk,ne feledjük,hogy Isten szavának hamisítatlan igazáért mártírok vére folyt.(Mantz Félix,Grebel Konrád,Hubmayer Baltazár,stb….)… 
Ők nem ismerték,de legalábbis nem alkalmazták teológiájukban a tolerancia,lojalitás,mai értelemben vett szavait.
Reformáció reform nélkül,tolerancia biblicitás nélkül,ökumenikus lefelé nivellálódás identitástudat nélkül,küldetéstudta a következmények vállalása nélkül.(Kicsit sok volt a szocializmus égig magasztalásából,a felszabadulás napjának ünnepléséből stb.)   

Közben mégis reformáltak lennénk,protestánsok,akiknek a pogányság terpeszkedéséhez egyetlen szava sincs?   
(Képviseltetjük magunkat,egyetértünk,bólintunk, tapsolunk.
Meddig még,és hova vezet ez?   
 Ébredéshez? Misszióhoz?) 
Az egyén,a család,a közösség,az egyház folyamatos reformációra szorul.    
Erről tanúskodik a Biblia.Miért szükséges ez?
Mert a Sátán a deformálás specialistája.Mindent megdeformál,eltérít,letérít,szétdobál.
Ezért szükséges a bibliai reformáció,melyet Isten Igéje,
Szentlelke által,eszközein keresztül végez.
Ma is ezt akarja tenni.”

Eddig az idézet.
 
Érdekes volna,-érdemes volna egy közvélemény-kutatást
végezni a gyülekezeteinkben:
Milyen   konkrét  területeken lenne szükség a reformációra?
Lehetséges a gyülekezetünk Testvérisége szerint az,hogy valamilyen tanításunk
-gyakorlatunk eltér a Bibliától?   Meglepő,-és felszabadító volt tapasztalni,hogy tárgyilagosan,-pozitív értelemben-szókimondóan lehet(-sőt! kell!) beszélni a megújulásról,reformációról
 -ahogy Bayer Testvér is tette.   
Gondoljunk csak bele:   Ha a reformátorok nem vállalták volna fel az egyenes,bátor állásfoglalásokat-protestálásokat-akkor nem lennének protestáns,evangéliumi egyházak!
 Ha például Luther csak a keresztény életvitel megújításával foglalkozott volna,alapíthatott volna egy újabb szerzetes-rendet. 
A mindenkori pápák megtűrték a radikálisabb szerzeteseket is-
ha nem nyúltak hozzá a tanításokhoz,és nem leplezték le az egyházi tévedéseket!

A reformáció,és a megújulás  akadálya  a  látásom  szerint:
két  elem:  a  kényelem, és a félelem,és  egy  hatalmas  félreértés:
"a  hithű keresztény ember  mindenkivel békében van!” -Mindenáron?
Mert nincs reformáció konfliktusok,viták nélkül,barátok elvesztése nélkül! 
Ha felülvizsgálnánk tanításainkat,tradícióinkat,
(pl.:A Katolikus Egyházhoz,Ökumenikus mozgalomhoz való viszony,az evolúció elfogadása a tiszta Teremtés-tanítás helyett,a  pogány,és keresztény elemek, tradíciók keveredése az  ünnepekben, pl.: karácsony, húsvét)

 ”Sola scriptura”-egyedül a Szentírás!

Ezt vállalták az ünnepelt reformátor hitelődök-és vállalták a rizikót,az életveszélyt!
Vállalom-e/vállaljuk-e a rizikót,-úgy,hogy nem kell
az életünk felől aggódnunk ezért-hogy kiderül:
Bizony ránk ragadtak nemkívánatos,Igével nem indokolható megalkuvások ,és amikért minimum imádkozni kellene,hogy adjon az ÚR bátorságot,és világosságot elhagyni azt,ami nem Bibliai (tanítás,hagyomány,szemlélet)-akkor legalább a legfontosabb megtörténhetne : Az első lépés!

Mert mindig az első lépéssel kezdődik a legnagyobb út is,
és sokszor az első lépéshez kell a legtöbb bátorság is! 
Adjon nekünk Jahveh Atyánk ehhez erőt,alázatot,és reformátori bátorságot!

[ Zsotza ]

Nincsenek megjegyzések: