2010. április 24., szombat

Április 24-A felszabadulásom napja

Kedves Olvasó!  Jubileumhoz érkeztem személyes (hit)életemben.... 
Emlékezem a felszabadulás(om) napjára.  15 éve,1995 április 24-én megírtam elkülönülő levelemet a Magyarországi Jehova Tanúi Vallás-szervezet felé.  
Egy hosszabb folyamat,és vívódás előzte meg ezt az eseményt,nem volt könnyű.  Számomra sokáig a hiteles,helyreállított kereszténység a Jehova Tanúival volt egyenlő,és a legnagyobb Reformátor Charles Taze Russell volt,
az Őrtorony Társulat alapítója,és első elnöke.  

Ahogy minden "érdeklődő" (azaz leendő Jehova Tanúja) én is tanulmányoztam a Bibliát,-egy Őrtorony Társulat által kiadott könyv segítségével: "Örökké  élhetsz a paradicsomban,a Földön"  1986-ban.  Még ugyanebben az évben volt a bemerítkezésem. Ahogy tanulmányoztam  tisztán a Szentírást,úgy egyre inkább elszomorított hogy több témában különbözik a Biblia tanítása az Őrtorony Társulat tanításától,és erről beszélgetni egyenlő volt a lázadással,a "Jehova szervezete" iránti bizalmatlansággal. 

Persze,nem minden Tanú volt merev felfogású,de ők is csak arra buzdítottak: jobb,ha  hallgatok. (Ugyanez a mondat "teokratikus"-azaz- belső nyelvezettel megfogalmazva:
"Várj Jehovára".)  Ez  a szellemi légkör jellemez minden olyan vallást,ahol az üdvösség esélye csak egy adott felekezet kereteiben lehetséges.  Félnek az őszinte kérdésektől,az egyenes párbeszédtől.  Ha kizárnak ilyen gyülekezetből valakit,akkor esélye sincs az üdvösségre.  Ezért inkább a  "ne szólj szám,nem fáj fejem" meghunyászkodó mentalitás a jellemző az "egyedül-üdvözítő" felekezeteknél. 

1993-ban vásároltam egy kis füzetet,amiben három tanulmány van:"Krisztus Istenségéről", "Az Igazság szabaddá tesz titeket" , és "Tagságom az Őrtorony-Társaságban" 
 (Evangéliumi Kiadó,Stuttgart)  Vajon mit  írhatnak rólunk....!?   Az  Igazság "természetesen" Jehova Tanúi oldalán van,ezért nem lehetnek benne igazán komoly érvek,cáfolatok-gondoltam.  Bármennyire nem voltam fanatikus,végletekig elfogult Tanú,nem éreztem hogy a füzet szerzőinek lenne igaza.  
Egy dolgot azonban elért ez a füzet: Elkezdtem témák szerint tanulmányozni a Bibliát-összehasonlítva,mit tanítanak Jehova Tanúi,és mit a többi felekezet. (Jehova név,Jézus személye,üdv-bizonyosság,Izrael...)  

Döbbenten tapasztaltam,hogy  sokszor az Őrtorony Társulat  figyelmen kívül hagyta a bibliai szöveg-környezetet.  Egyik vasárnap elmentem a budapesti Ó utcai Keresztyén Testvérgyülekezet imaházába,ahol az Istentiszteleti alkalom előtt/után lehet vásárolni Bibliákat,és keresztény kiadványokat.  Magamban abban reménykedtem,hogy sikerül egy felkészült vitapartnert találnom-akkoriban éppen a Szentháromság volt nálam a fő  téma.  Egy '80 év  körüli bácsi  szólított meg.  Bemutatkoztunk egymásnak. 

Kérdezte,melyik gyülekezetből vagyok...próbáltam kerülni a témát.... 
Nem akartam megütközést kelteni.  Erősködött barátságosan...  én a szelíd unszolására elmondtam,hogy a Jehova Tanúihoz tartozom.  Nem akartam tényleg balhét,el akartam kerülni a "farkas jött a juhok közé"  típusú riadalmat.  Erre  az történt,amire azt  merem írni,hogy Isten adott bölcsességet,és szót a bácsinak. 
Megkérdezte: "Fiatalember,van e magának örök élete?"  
Micsoda fura kérdés....!  Mit lehet  erre mondani? 

"Ezt nem lehet még  tudni.  
Sokat kell   prédikálni a Királyság jó hírét,és tisztának kell maradni,hogy méltó lehessek a kegyelemre....ez majd Armageddonkor   derül ki."  

Ezt hittem én-ezt tanultam. 
Nem vitatkozott a bácsi velem,udvariasan elköszöntünk  egymástól. 
Hiszem,hogy imádkozott értem.  Talán hónapok teltek el.
Annak  a találkozásnak  az emléke  is  elhalványult.  Rendszeresen olvastam a Bibliát-akkor még az Őrtorony kiadványokat is,-és hallgattam a Magyar Evangéliumi Rádió műsorait 
( http://www.mera.hu/ )  Az  egyik műsorban  az Igehirdető az üdv-bizonyosságról beszélt,arról,hogy tudhatjuk azt hogy örök életünk van! 
Gondoltam:  "ugyan már ez a szokásos amerikai vallásos szöveg,senki sem tudhatja,hogy üdvössége van!" 

Miközben így kételkedtem,a  rádióban a műsorvezető felolvasta a János apostol első levelének 5.fejezet 13.versét: 

"Ezt azért írtam nektek,akik  hisztek Isten Fia nevében,hogy tudjátok:örök életetek van."

  Gyorsan felírtam egy papírra,és kikerestem a rádióműsor után a Bibliámból.  
Teljesen ledöbbentem....miért nem tanította ezt az igazságot egyszer sem a "Hű és bölcs rabszolgaosztály"?  (Jehova Tanúi "tanító-hivatala".)  
A legközelebbi Őrtorony-tanulmányozó összejövetel végén megmutattam ezt a Biblia-idézetet néhány kevésbé merev  gondolkodású Tanú-társamnak.  
Látszott még az ő arcukon is: inkább hagyjuk az egészet,bármiben különbözni az Őrtorony Társulattól az túl veszélyes.  Mindenki félt a "vének elbeszélgetésétől",ami inkább egy bírói kihallgatáshoz hasonlít.  Fel kellett ismernem:  Bármennyire is úgy tanít az Őrtorony Társulat,hogy ők a Biblia védelmezői,és az igazi kereszténység "helyreállítói",sajnos - a gyakorlatban- egy Jehova Tanúja számára mindig az Őrtorony Társulat aktuális kiadványaik a Szentírás! 
Világossá vált előttem:   ha igazán (a Társulathoz) lojális Jehova Tanúja akarok lenni,akkor a Bibliát tanulmányozni,és azt -a gyakorlatban- Szentírásnak tekinteni  veszélyes. 

Hiszem,hogy ezért is van sok gyülekezeti program,és ezért küldenek "boldog-boldogtalant" a missziós munkába,hogy ne foglalkozzanak behatóan a Bibliával. 
Egyszerűen ne legyen rá idő,és erő. 1994-ben ismertem meg a csepeli baptista gyülekezetet,akik elfogadtak úgy,hogy sok mindenben különbözök tőlük.
Ha vitára is került sor,tudtak higgadtak,és türelmesek lenni.  
Nem akartak "átgyúrni"-nekem ez kellemes csalódás volt.  
Az  akkori lelkipásztorral,Újvári Ferenccel sokszor estig bújtuk a különböző  nyelvű,és fordítású Bibliákat,és néztük meg a számítógépén:egy bizonyos héber/görög szó  hol fordul elő a Bibliában,és milyen jelentésekkel.  Meglepetés volt szelídsége,és higgadtsága.  

Pedig felkészült volt mindig a teológiában,és-sportnyelven szólva-Ő "hazai pályán" volt.  Ami nagyon fontos volt: Nem akartuk egymást győzködni,nem ellenséget láttunk egymásban.  Ahogy mások nem mondták nekem,úgy én sem mondom/írom: "Hagyd ott a Jehova Tanúit!"  Teljesen felesleges.  Akik vágynak  megismerni Jézus Krisztust,aki megszólítható,akivel kapcsolatba lehet kerülni,és vágynak a bűnbocsánatra,és az üdv-bizonyosságra,akik  hisznek abban,hogy a Teljes Szentírás elég ahhoz,hogy teljesen felkészített legyen az Isten embere,azokat -hosszú távon-úgy sem látják szívesen az Őrtorony Szervezetben. Kényelmetlen,és kellemetlen figuráknak tekintik őket,"belső ellenzéknek."  Ahogy a  legtöbb ember,én  sem  szeretek nem kívánatos személy lenni. Ezért is volt nagy felszabadulás,amikor megírtam a kilépő nyilatkozatomat.  

Mégis -ennyi idő távlatából-ezt tudom írni: Bár az eltelt nyolc évet nem tudom visszahozni,szeretettel és tisztelettel gondolok Jehova Tanúira-az emberekre.  Sok őszinte,és egyenes ember él a Jehova Tanúi Egyházban,akik látva a különböző egyházak hibáit,bűneit azt gondolják: mégis jó helyen vannak.  

Vannak őszinte,igazság-kereső sorstársak,akik megismernék az Őrtorony Társulat múltját-az eredeti kiadványokból-amit nem adnak ki többé-a kínos,be nem teljesedett próféciák miatt.  Amíg a Társulat  által  hangoztatott "szellemi paradicsom" kielégíti  a Krisztust kereső  embert,addig  a Szervezetnek nyert ügye van. 

Amikor már nem elégíti ki a Tanút az Őrtorony Társulat által parancsolt egyoldalú tájékozódás,és elkezdi tanulmányozni a Bibliát,elkezd más forrásokból is tájékozódni,mint a  Brooklyni,akkor jöhet  el a   felszabadulás napja....mindenkinek,aki az Igazságot keresi!  "Boldogok,akik éhezik,és szomjazzák az igazságot,mivel megelégítik őket"  
"Én vagyok az út,az igazság,és az élet. Senki sem jut az Atyához,csakis énáltalam"  (Máté 5:6, János ev. 14:6-Új Világ fordítás.) 
[Zsotza]

5 megjegyzés:

Kató István írta...

Köszönöm ezt a bejegyzést. Mint tudod, van egy munkatársam, aki tanú, pontosabban érdeklődő.

Próbáltam neki felajánlani egy beszélgetést Biblia mellett. Kitért előle. Másnap adott egy prospektust, ami Jézus személyével foglalkozik.

Azt hiszem eljött az idő, hogy közöljem vele, hogy valamit "nem értek" a prospektusban leírtakkal kapcsolatban. Biztos vagyok benne, hogy nem egyedül, hanem tanulmányozó társával jön el erre a beszélgetésre.

Kérlek imádkozz azért, hogy adjon Jehova bölcsességet ahhoz, hogy jó tanúja tudjak lenni.

János 14,9: a ki engem látott, látta az Atyát.

Zsotza írta...

Köszönöm,Petya kommentedet! Természetesen imádkozom Érted,és Munkatársadért! Nagyon tettszik az a megfogalmazásod:"adjon Jehova bölcsességet ahhoz, hogy jó tanúja tudjak lenni." Én is erre vágyom-magamra is értve-és hiszem,hogy amikor valaki felismeri,hogy az Őrtorony Társulat,és a Biblia között szakadék húzódik,és megtér Krisztushoz,akkor már nem csak névlegesen ("hivatalosan") Jehova Tanúja,hanem a valóságban is. Addig -sajnos-csak az Őrtorony Társulat tanúja.

Sándor írta...

Kedves Zsotza!

Te most milyen vallású is lettél?
Mert itt még mindig Jehova nevét idézed.

Zsotza írta...

Kedves Sándor! A Magyarországi Baptista Egyház tagja vagyok,de pontosabbnak így határoznám meg lelki-szellemi identitásomat: protestáns keresztény. A "Jehova" név használatát nem tartom helytelennek,-ha nem válik _tudat alatti_ bálvánnyá,mantrává,mint az Őrtorony Társulat esetében. Köszönöm a Kommentedet!

Sándor írta...

Köszönöm Zsotza,mostmár megértettem.