2010. április 10., szombat

Raymond Franz

Kedves Olvasó! 
Időről-időre  kedves kommentelők felteszik a kérdést: "Miért írsz Jehova Tanúi ellen??"  Aki  tagja a Jehova Tanúi  Egyháznak,azok egy dologra vannak hangolva-azokkal kapcsolatban,akik lelkiismereti okokból elmentek a Szervezetből: "Biztos ellenünk  írnak-beszélnek!"  Fel sem merül bennük,hogy nem  mindenki tekinti ellenségnek a bent maradt tagokat.  Hiszem,és vallom:ahogy nincs "üdvözítő felekezet" úgy nem hiszek "elkárhoztató felekezetben" sem. 
Meggyőződésem,hogy aki felismeri önmagában a megváltásra szoruló bűnöst,és Jézus Krisztusban a feltámadott,és élő megváltót, és  megtérnek, azok   Isten áldottai. 
Ideális  esetben ezek a hittestvérek szabadon gyakorolhatják hitüket,- félelem,és vallási diktatúra nélkül.  Szabadon,őszintén kifejezheti a meggyőződését,és nem kell rettegni:"Mi lesz,ha megtudják a véntestvérek (vallási elöljárók Jehova Tanúinál),hogy a Biblia tanítását fogadom el-az Őrtorony Társulatéval szemben...??"   Minden keresztény gyülekezetben élő,megtapasztalható valóság kell hogy legyen: "Jehova pedig a Szellem,és ahol Jehova szelleme van,ott szabadság van." (II. Korinthusi levél,3.fejezet,17.vers-Új Világ fordítás)  Élmény volt nekem elolvasni  Raymond Franz visszaemlékezéseit az Őrtorony Társulatnál eltöltött évtizedekről. Könyve,a  "Lelkiismereti válság"  nem könnyű olvasmány.   Megrázó volt szembesülni azokkal a visszaélésekkel,manipulációkkal,amikről Jehova Tanúi 99 %-nak halvány sejtelmük sincs. Természetesen,az Őrtorony  Társulatnak az érdeke,hogy ne derüljenek ki azok az igazságok,amik negatív fényt vetne Jehova Tanúi Vezető Testületére.  A brooklyni központban mégis félnek.  Ezért is tilos Jehova Tanúinak  beszélni egykori tagokkal,ezért is  tilos elolvasni a Szervezetből  kilépett emberek írásait.  De ezen nem csodálkozom.  Ha  az alapító,C.T. Russell műveit  nem jelenteti meg a Társulat,-  akkor mit lehetne várni?

Ezért  is rejtik el a sok évtizedes könyveket,füzeteket-amiket ők adtak ki. Az evangéliumi keresztény közösségek tagjai szóba állhatnak azokkal is,akik elmentek gyülekezetükből. 

  "Nem csak azt kell megvizsgálnunk,amit személy szerint mi hiszünk,hanem azt is,amit az a vallás-szervezet tanít,amellyel kapcsolatban vagyunk.  Ha szeretjük az igazságot,akkor nem kell félnünk az ilyen vizsgálattól. ("Az Igazság,amely örök élethez vezet",2.fejezet,5.bekezdés-Őrtorony Társulat,1968) 
Ezt addig gondolja komolyan  a Vezető Testület,amíg egy érdeklődő ember  más felekezet tagja. Amikor már csatlakozott Jehova Tanúihoz,akkor már más  irányelv dominál: 
"Igyekezz gyorsan felismerni Isten látható teokratikus szervezetét,amely királyát,Jézus Krisztust  képviseli. Ez elengedhetetlen az élethez.  De ennek érdekében minden vonatkozásban el kell fogadnod  a szervezetet. Nem állíthatjuk,hogy Istent szeretjük,ha ugyanakkor megtagadjuk igéjét,és közlési csatornáját." (Őrtorony, 1967/20,8.oldal) Ilyen tanítások hatására  az uniformizált Tanúk a brooklyni központból jövő tanításokat -gyakorlatilag-"Jehova szavának tekintik"Hogyan is vizsgálhatná meg az Őrtorony Társulat anyagainak hitelességét egy Tanú,ha az "Jehova közlési csatornája"?  Ezzel szemben a Bereabeli keresztények megvizsgálták Pál apostol tanításait-a Szentírásból,-és Pál nem  tekintette "a lojalitás hiányának a teokratikus elrendezést illetően!"  Ap.Csel 17:11: "A béreabeliek nemesebbek voltak a tesszalonikabelieknél:  teljes  készséggel fogadták az Igét,és naponként megvizsgálták az írásokat,hogy azoknak megfelelnek-e  ezek a dolgok" (Csia Lajos fordítása)  Ezt tette Raymond Franz is,és összehasonlította a neki tanított  dolgokat-a Bibliával. Átgondolta,hogy összhangban van-e a Szervezet működése a Szentírással. 

Amire eljutott,azokról szól a "Lelkiismereti válság". Csak egy példa-előzetesnek: Döbbenetes,hogy míg a  brooklyni Őrtorony főhadiszálláson tudtak,és szemet hunytak arról,hogy Mexikóban  inkább lemondanak a Biblia használatáról,és az imádkozásról ,-csak hogy ne legyen Istentisztelet-jellege az összejöveteleknek. Mindezt azért,hogy ne vallási szervezetnek legyenek bejegyezve,hanem "művelődési szervezetnek"-mivel  vagyon nem lehetett egyházi kézben a közelmúltig Mexikóban.  Így emlékszik vissza erre a korszakra Raymond Franz: "Csak kevés dolog tekinthető  oly nagymértékben összefüggőnek  Isten tiszteletének,a legjobban szelleminek,mint az imádság.  Amikor a perzsa király rendelete  harminc napra  betiltotta az imádságot bárkihez,kivéve őt magát,a királyt,akkor  Dániel próféta olyan fontosnak tartotta ezt a kérdést,hogy a rendelet megszegésével  kockáztatta pozícióját,vagyonát,és magát az életét is. 

Ellenben a(z Őrtorony) Szervezet központja  helyesnek tartotta feláldozni a gyülekezeti imádságot  Jehova Tanúi között egész Mexikóban.  Milyen "előny"  származott ebből?  Azzal,hogy feladta a gyülekezeti imádságot,éneklést,és a Biblia használatát a bizonyságtételi tevékenységnél,A Szervezet megtarthatta  Mexikóban a Társulat  vagyonánának a birtoklását,és kezelését függetlenül a kormány korlátozásától,-amihez viszont a többi egyház alkalmazkodott.  Hajlandóak voltak azt mondani,hogy szervezetük nem vallási szervezet,hogy találkozásaik nem vallási találkozások,hogy bizonyságtételi aktivitásuk nem vallási aktivitás,hogy a megkeresztelkedés nem vallási aktus-mialatt a Föld minden más országában  Jehova Tanúi a fordítottját  mondták." (Kiemelések tőlem-Zs.)  Köszönöm Kovács Zoltánnak a magyar  fordítás!   Ugyan nem készült el a teljes könyv fordítása,-mégis hiszem,vallom,és tapasztalom: Így ebben a formában is történelmi,szellemi érték!   

  Hálás vagyok Istennek,hogy vannak  emberek,akik szembe mertek nézni a fájdalmas igazságokkal, felismerték korábbi vallás-vezetőjük visszaéléseit,történelmük szelektív,egyoldalú bemutatását,-és  mégis kitartottak Isten,Jézus Krisztus,és a Biblia mellett. Négy évtizedes vallási múltja,a családi-rokoni  kötődés ellenére (Néhai nagybátyja, Frederick William Franz, az Őrtorony Társulat elnöke volt 1977-től 1992-ig.) mert  dönteni Isten mellett-a Szervezettel szemben,mert "kilépni az Ismeretlenbe." 

  Kívánom,hogy  Jahveh Úr Isten adjon mindenkinek ilyen alázatot,szeretetet,és bátorságot,mint Raymond Franz-nak!
Raymond Franz életútja itt olvashatók: http://hu.wikipedia.org/wiki/Raymond_Franz  , http://www.apologia.hu/religion/jw-franz.html   (Zsotza)

Nincsenek megjegyzések: