2010. május 24., hétfő

Barna Zoli utolsó tanulmánya (Ex-Jehova Tanúja)

Friss tanulmány az http://exjt.hu honlapon,Barna Zoltán tanulmánya az Őrtorony Társulat által 
kiadott "Mit tanít valójában a Biblia" című könyvéről.  Ebből közlök most részletet:
>> A Jehova Tanúi felé szolgálni próbáló keresztények gyakran tapasztalják,hogy  erőfeszítésük nem,
vagy csak lassan és ritkán eredményes. A Társulat tantételeinek téves
voltának bizonyítása előbb-utóbb „dogma-pingpong” jelleget ölt. A Szervezet
múltbeli vagy jelenkori tévtanításainak vagy megkérdőjelezhető
cselekedeteinek ismertetését
a tanúk általában személyes hitük elleni támadásnak tekintik és ez gyakran
vezet a beszélgetés, sőt a kapcsolat megszakításához.
Ennek okait keresve a Mit tanít valójában a Biblia című kiadványuk elemzése
során
betekinthettünk a mély - de megalapozatlan - ideológiai és szervezeti
elkötelezettségük
okaiba. Láthattuk, hogy a befolyásolás módszereit feltáró pszichológiai
kutatások
által leírt eszközök szinte mindegyikét alkalmazza a kiadvány. Ezek olykor
egymást
átfedve és többnyire egymást erősítve jelennek meg.
A viselkedés kontrollt legjobban Orwell antiutópiájának, az 1984-nek szavai
öszszegzik:
„A régi zsarnokságok parancsa a „Ne tedd” volt. A totalitárius rendszereké
a
„Tedd”. A miénk „Legyél”.” (Orwell 1989:282) A tanulmányozó egyre inkább
vágyik
„teokratikusan viselkedni”, mivel csak így lehet / maradhat Isten barátja.
Általában
megváltozik öltözködése, hajviselete, beszéde (a megismert csoportnyelv
alkalmazásával).
Mindez önmagában nem feltétlenül rossz, de elérésének módja és célja azzá
teszi.
Már a tanulmányozás során létrejött helyzet is kontrollált viselkedést hoz
létre. A házigazda
a tanuló és a tanúk a tanítók - ezzel már bizonyos szerepbe kerülnek
mindannyian,
valamint egyfajta tekintélyre tesznek szert mindenféle alap nélkül.
Az információ kontrollja a legerőteljesebben alkalmazott eljárásuk. Már a
könyv
címe is kizárólagosságot sugall, a fejezetekben előre haladva pedig egyre
nyilvánvalóbb
ez. Források pontos - vagy bármilyen - megadása nélküli szaktekintélyekre
hivatkozással
támasztják alá tantételeiket. Az érdekeiknek megfelelően megváltoztatott
Bibliát adnak a kezükbe, és többször még ezt is a kontextuális és
doktrinális összefüggéseket
figyelmen kívül hagyva idézik. Itt még csak sugallva, de már jelen van a
többi
kiadványban nyíltan is kimondott nézetük, hogy kizárólag az ő irodalmuk
által lehet
megérteni Isten akaratát. Nem véletlen hát, hogy leginkább a Társulat
sajátos tantételeivel
- krisztológia, eszkatológia, megváltástan - kapcsolatban találkoztunk
gyakran ezzel
a módszerrel.
39
A gondolkodás kontrollja egymás és önmaguk ellenőrzésén, figyelésén
alapszik. A
Társulatnak vagy a tantételeknek kritikájára még gondolniuk sem szabad.
Ismét Orwell
szavai jutnak eszembe: „A párthűség nemgondolkodást jelent. Azt jelenti,
hogy
nincs szükség gondolkodásra. Párthűség egyenlő: tudatlanság.” (Orwell
1989:62) Mivel
a Társulat mindig az aktuális igazság birtokában van és annak egyedüli
hirdetője,
így csak az automatikus helyeslés és engedelmesség marad.
Az érzelmi kontroll által elért „belső” változás nyújtja a hátteret a többi
irányításhoz.
Azoknak alapja, de következménye is. A tanulmányozó megtanul félni saját
múltjától,
környezetétől, Sátántól, a világtól. Megtanulja, hogy csak Jehova népe
körében
találhat biztonságot, boldogságot, szeretetet. Megtanulja, hogy a vezetők,
különösen a
„hű és bölcs szolga osztály” felé csak pozitív érzelmei és gondolatai
legyenek. Emberi,
baráti kapcsolatai pedig lassan a szervezet tagságán belülre korlátozódnak.
Véleményem
szerint az érzelmi kötelék a legerősebb, ami a szervezethez köti a tagokat.
A tanulmányozott könyv azzal az ígérettel szólítja meg az olvasót, hogy
megtudhatja
belőle, mit tanít valójában a Biblia. A könyvben még csak halvány utalás -
az
Etióp államférfi esete - van rá, hogy a Szentírás megértéséhez magyarázó,
mégpedig
Istentől kijelölt ismeretforrás szükséges. Jézus a Szentlelket / Szellemet
jelölte ki erre
a feladatra. Általa sok keresztény kapott bölcsességet, képességet és
lehetőséget, hogy
a Szentírás Istene után érdeklődők útmutatást kapjanak az igeolvasáshoz. Ma
bevezetéstani,
kortörténeti, krisztológiai könyvek sokasága is rendelkezésére áll minden
érdeklődőnek.
Továbbá alkalmazhatók a Szentírás által ajánlott „szűrők”: szabad az
Írásban
utánanézni (Acta 17,11), józan ésszel elgondolkodni (1Kor 10,15) a Lélek
tanító
kenetében bízni (1Jn 2,26-27). Jelen tanulmány segíthet felismerni azokat a
szerzőket,
kiadványokat, akik-amelyek nem a Biblia tanításának megismertetésére
szolgálnak,
hanem saját tantételeik terjesztéséhez használják fel a Szentírást.
Láttuk, hogy a könyv már felépítésével is a kijelölt célt, az érdeklődő
bibliatanulmányozó
tanúvá tételét szolgálja elsősorban, nem a Biblia valódi tanításának
átadását.
A fejezetek elején szereplő kérdések már egy témára fókuszálják az olvasó
figyelmét,
egyfajta „szemüveget” ráadva, ami például az írásszövegek
szövegkörnyezetének öszszefüggéseit
szolgálja. A bekezdésekhez tartozó kérdések automatikus válaszra
késztetnek,
és csak elszánt tanuló teszik lehetővé saját kérdéseik feltevését. A
fejezetek vé-
40
gén lévő kérdések pedig ismétlés által „vésik be” a legfontosabbnak vélt
tantételeket.
A képek, a témák (például halott szeretteink sorsa, boldog család, az élet
tisztelete) érzelmileg
is bevonják a tanulót, afelé terelve őt, hogy az Isten által elvárt
viselkedési
módoknak megfelelni igyekezzen, amikor megismeri ezeket. Önmagában ez nem
volna
elítélendő, de a tévtanítások és a félelem általi manipuláció által
próbálja elérni azt,
amit Isten Szellemének kellene kimunkálnia a tanulóban.
A Társulat tantételeit vizsgáló művekből néhányat megvizsgálva további
következtetéseket
vonhatunk le. << -->> A teljes tanulmány megtalálható: http://exjt.hu/ujdonsagok.html

Nincsenek megjegyzések: