2010. augusztus 26., csütörtök

A "pogányok ideje"-vajon véget ért? (Carl Olof Jonsson könyve)

Régóta tervezek ajánlót írni Carl Olof Jonsson "A pogányok ideje-vajon véget ért?" című könyvéről.  Carl Olof Jonsson 26 évig volt a Jehova Tanúi Vallás-szervezet  tagja, szolgált vénként (a lelkipásztor megfelelője Jehova Tanúinál),és  egy ideig teljes idejű evangélizátorként. 
Egy ember,akinek a kapcsolatai,világnézete,célkitűzései abszolút az Őrtorony Társulatról szól-több mint negyed évszázadon keresztül!-mégis szembekerül a Vezető Testülettel. 

Mi volt ennek az oka? 

Egy olyan szigorúan szervezett,vezetett felekezetben,mint a Jehova Tanúi,gondoskodnak  arról,hogy minél kevesebb "külső információt" kapjanak a "hírnökök". (a tagok elnevezése a belső,JT zsargonban-Zsotza)   
Határozottan nem ajánlott a vallási irodalom olvasása -kivétel az Őrtorony Társulat kiadványai!  Egy kilépett,volt taggal pedig szigorúan tilos beszélni,neki írni  egy Jehova Tanújának. (Nehogy kiderüljön: van kiút az "Őrtoronyból"!) 
Nos, Carl Olof Jonsson nem volt lázadó,nem  kérdőjelezte meg a Biblia tekintélyét,nem szidta a Vezető Testületet,Brooklynt,a többi Tanú-társát,nem nyúlta le a Királyság-teremben  az  adományokat. (ez az imaház /templom megfelelője a belső,JT zsargonban- Zsotza)    
Nem keveredett paráznaságba,nem lett pedofil....  mégis: ha van az Őrtorony Társulat főhivatalában  a faliújságon  "Wanted-dead or alive!" felirat,akkor szerintem előkelő helyet foglal el Carl Olof Jonsson. [;<-))
  
De miért is?

  Így vall Ő  erről:  
"Szolgálatom során egy ember,akivel bibliatanulmányozást  folytattam, felszólított,hogy bizonyítsam az Őrtorony Társulat által képviselt álláspontot,ti.,hogy Jeruzsálem babiloniak általi elpusztítása  i.e. 607-ben történt.  
Arra hivatkozott,hogy a történészek szerint ez  az esemény i.e. 587-ben,vagy 586-ban történt.   E felszólítás nyomán kezdtem el a kutatást,amely 1975 végéig tartott,amikor is  az i.e 607 -es  dátum  elleni bizonyítékok növekvő terhe  arra kényszerített,hogy vonakodva  bár,belássam: az Őrtorony Társulat tévedett.
  1975 után még egy ideig néhány közeli,kutató hajlamú barátommal megvitattuk a bizonyítékokat.  Mivel  egyikőjük sem tudta megcáfolni az általam  összegyűjtött adatokat,úgy döntöttem,hogy erről az  egész témáról egy  szisztematikusan felépített tanulmányt írok,hogy elküldhessem Brooklynba (New York) az Őrtorony Társulat Főhivatalába.  Az a bizonyos tanulmány el is készült,és 1977-ben elküldtem  Jehova Tanúi Vezető Testületének.
  Ez a könyv azon a tanulmányon alapul,noha 1981 óta többször átdolgoztam,és  némileg kibővítettem.  
Az  ezt követő levelezés a Vezető Testülettel egyértelművé tette,hogy ők is képtelenek megcáfolni azokat a bemutatott bizonyítékokat. 
 1980 február 28-ig valójában meg sem próbálkoztak ilyesmivel.  Idővel ismételten figyelmeztettek:másokkal ne osszam meg felfedezéseimet!  
Egy 1978. január 17-i keltezésű levélben a Társulat képviselői például ezt írták: >>Mindamellett nem az az érdekes,hogy e vélemény milyen szilárdan  támasztható alá bizonyítékokkal;egyelőre a te személyes nézőpontodnak kell  azt tekinteni.  Erről nem beszélhetsz,és ne is próbáld a gyülekezet tagjai között terjeszteni."<< 

 Ebből a levélből is felismerhető az Őrtorony Társulat érdeke:  Bármi áron el kell hallgatni a bizonyítékokat,bármennyire is hiteles! 
Ha kiderül,hogy alapjaiban hibás az 1914-ről,és a "pogányok hét idejéről" szóló tanítás,akkor az egész Őrtorony Társulat létjogosultságának nincs alapja
Akkor Jézus Krisztus nem jött el "láthatatlanul"  1914-ben,ugyanebben az évben nem ért véget a "pogányok hét ideje"! (Dániel könyve 4. fejezet) 
Ha hamis az Őrtorony Társulat időrendje,akkor 1919-ben Jézus Krisztus nem nevezett ki  senkit  mint "hű és bölcs szolgát"-"minden vagyona  fölé" (Máté ev. 24:45-47)  
Ezért is érdemes olvasni Carl Olof Jonsson könyvét!  
Nem könnyű olvasmány,az biztos,-de megéri!  
Ami nagy  értéke még: több,régi -ma már elérhetetlen-  Társulati irodalomból idéz a Szerző!  Köszönöm Kovács Zoltánnak, és Oláh Orlay Károlynak, hogy ezt a fontos tanulmányt magyarul is olvashatjuk!  
  Találtam külön honlapot is a könyvnek: -->> Itt! <<--   
Ha rákattintunk a könyvre,akkor láthatjuk a  könyv-ajánlót,a tartalom-jegyzéket,az  illusztráció-jegyzéket.  
Infó,kapcsolat cím: kovacsestsa  [kukac]   freemail  [pont]  hu  
  [Zsotza]

2010. augusztus 18., szerda

Elfelejtett Gyémántok: Sárközi Anita

Márciusban volt egy post-om zenei témában,amiről azt gondoltam:sorozat lesz. Csaknem fél év telt el,hogy az elsőt megírtam Ács Enikőről. Aztán valahogy "jegelve lett a dolog".  De most "megtört a jég",és egy másik   énekesnőt szeretnék a Figyelmetekbe ajánlani,akit  Hazánk egyszerűen így ismer: Anita.  Így,szimplán a keresztnevén.  Ács Enikőhöz hasonlóan Anita is szerepelt Tímár Péter: "Moziklipp" című 1987-es filmjében.  Ács  Enikő már ismert előadóművész,Anita mint új tehetség.   Ami szerintem nagy hasonlóság...és persze:szubjektív párhuzam a két Művésznő között: Fantasztikus ének-adottságukhoz képest nem lettek olyan -hazai szinten- befutott sztárok,mint ahogy megérdemelték volna.   Anita pályafutásáról a Wikipédián találtam bővebb infókat: http://hu.wikipedia.org/wiki/S%C3%A1rk%C3%B6zi_Anita  Nem volt túlzás,amikor hangja után úgy írtak-beszéltek róla: Ő a magyar Whitney Houston.  Egy régebbi személyes emlék jutott eszembe.....Évekkel ezelőtt vásároltam egy szombati napon a kispesti Europark bevásárló-központban.  Hallottam a szokásos "pláza zsivaly"  ellenére,hogy   valamilyen színpadi rendezvényt sejtettem....mintha koncert készülődne.  Mint sok más kíváncsiskodó,én is mentem a hangok irányába.  Örömmel láttam,hogy Sárközi Anita-koncertet fedezhettem fel!   Rákeresve a művésznő nevére a Google-n meglepődve tapasztaltam,hogy nincs,vagy nagyon titkos a honlapja.  Persze......  megértem,hogy nem egyforma a zenészek-énekesek között sem az érdeklődés az Internet iránt,de biztos lenne sok rendszeres látogatója.  Néhány  régebbi interjú,és Youtube videót sikerült találnom,persze örülök ezeknek is!  Ahogy olvasgatom a véleményeket  a különböző fórumokon,azért többen egyetértenek abban,hogy evvel a fantasztikus Hanggal több sikert kellett volna elérnie....  Talán  ezután jön egy új korszak,mint Horváth Charlie,Cserháti Zsuzsa pályáin...?  Dalai közül nálam az abszolút Nr.-1 az egyik (ha nem a legnagyobb!) Sláger:a "Várj rám"!    Sokszor megnéztem-meghallgattam a videoklipet. A  dalszöveg,és a video abszolút időtálló.  Jó látni a klipben a magyar környezetet: hajnali futás a Népligetben,gyári munka,Tátra villamos...  Ez a klip,-és maga a "Moziklip" film is -ahogy az egyik Youtube-kommentelő fogalmaz: "Nagyszerű film,igazi magyar-a szó legjobb értelmében."  Szerintem is!  Szeretettel ajánlok egy riportot -Anitával,és Keresztes Ildikóval a NLCafe-ról:  http://www.nlcafe.hu/sztarok/20081020/keresztes_ildiko_es_anita_ketszer_husz_evkeresztes_ildiko_es_anita_kets/   Végül az említett videoklip: Anita:"Várj rám" (Moziklip):    http://www.youtube.com/watch?v=LT-0N2Fg33Q&feature=related

2010. augusztus 6., péntek

Szabados György nyílt levele a "szektatörvényről"

Szeretem olvasni / hallgatni Szabados György barátom rádióműsorát, ("Hét pecsét"-Civil Rádió http://civilradio.hu/ )   Szándékosan írtam úgy,hogy "olvasni /hallgatni",ugyanis élőben  minden páros héten szombaton 14 órakor hallgatható a Biblia mellett  elkötelezett,felekezet-független  rádióműsor,de olvashatók a Web-en Szabados György nyílt levelei.  A műsor honlap-címe: http://nyiltlevelek.mlap.hu/  Néhány mondat,-ajánlóként a honlapról:  >>"
HÉTPECSÉT Minden páros szombaton 14:00 -15:00 (Archívumban páratlan héten található.)
Felekezetektől független, Bibliailag elkötelezett műsor. Szabados György szerkesztő, műsorvezető által választott zenei betétekkel. Állandó blokkok: bibliai fejtörő (adásonként 3-3 könyvjutalom), nyílt levél, és interjú, ill. stúdióbeszélgetés, könyvismertetés. Alkalmanként munkatárs: Mráz Gusztáv. (Betegségéig rendszeres közreműködő volt- Zsotza megj.)
Szabados György 1940-ben született Budapesten. Lelkészképző főiskolán tanított, lelkészként szolgált, szolgál. Feleségével Ágnessel telefonos-, és levelező lelkisegély szolgálatot végeztek, valamint a hajléktalan ellátásban dolgoztak. A Civil Rádió "Hétpecsét" c. műsorát vezeti, szerkeszti. Ez a műsor 2000. szeptember 9.-én indult, és két hetenként 14 órától egy órás időtartamban fogható az FM 98 MHz-en, és a www.civilradio.hu internetes címen. Itt az archívumban minden műsor  két hétig elérhető.   A műsor deklaráltan felekezettől független, bibliailag elkötelezett.<<"  Szeretem,és tisztelem Gyuri stílusát,higgadtságát,szelíd humorát.  Ezt még másfél évtizeddel ezelőtt is megtapasztaltam... Még ismeretlenül levelezni kezdtünk. Ő már néhány éve  lelkiismereti okokból kilépett a Jehova Tanúi Vallás-szervezetből,én már/még lelkileg ébredőfélben voltam.  Már meg mertem fogalmazni kérdéseket Jehova Tanúi tanításaival,gyakorlataival kapcsolatban,-ez a már megkeresztelkedett Jehova Tanúitól már nem ajánlatos dolog.  Ugyanakkor még bennem voltak azok a tanítások, Biblia-magyarázatok,amelyek azt látszottak bizonyítani,hogy az üdvösség  "kulcsa" az Őrtorony Társulat "kezében" van.   (A Jehova név használata,az 1914-es tanítás,a mennyei/Földi osztálya az üdvözülőknek, házról-házra missziózás,stb. ...) Én határozottan,időnként keményen fogalmaztam,kérdeztem-ő szelíden, tárgyilagosan  válaszolt.  Sajnos pár hónap alatt elakadt a levelezés...  Gyuri,és Ági imádkoztak értem. (Ezúton is-köszönöm!)  A kérdéseimre pedig választ kaptam a személyes -Őrtorony mentes- Bibliatanulmányozás által. Köszönet,és dicsőség az irgalmas Istennek!  A most következő nyílt levelet  ugyan 2001-ben  írta Szabados György,-mégis az üzenete semmit sem kopott!  Ami még nagyon  fontos ebben a Nyílt Levélben: bár Szabados György 35 (!)  éven keresztül volt a Jehova Tanúi Vallás-szervezet tagja,-ahol vén,és kongresszusi előadó is volt,tapasztalt  hatalmi visszaéléseket,mégsem "szektázik",nem ostoroz,nem megy le "bulvárba".
  Forrás: http://nyiltlevelek.freebase.hu/14.htm    "A  szektatörvényről"    (Szabados György előadása a Civil Rádióban /URH 98 MHz/ 2001. márc. 24-én, 22 órakor) 
Természetesen, ezt a definíciót csak a köznyelvben találjuk, a törvénytervezet szalonképesebben fogalmaz. Mindenesetre elnevezésétől függetlenül, alaposan felkavarta a közvéleményt.
Ismerősöm mesélte, hogy az egyik történelmi egyház istentiszteletére is bementek a törvénymódosítás érdekében aláírást gyűjtők. Engem például a lakásomon kerestek fel, akik a törvénymódosítás ellen kérték a voksomat.
Történelmi egyházat mondtam az imént. Már ez a meghatározás is nagyon zavar. Gondolatébresztőnek néhány észrevételt szeretnék tenni.
Miért nem történelmi egyház az Unitárius, holott már a XVI. század második felében bevett vallás volt Erdélyben?
Az Iszlám a Mohácsi vész után a török hódoltsággal együtt elterjedt hazánkban is. Igaz, később csak 1916-ban, majd 1988-ban lett törvényes felekezet. Mindenesetre több száz éves magyarországi múltja van, mégsem történelmi egyház.
Ha visszafelé utazunk az időben, akkor azzal a ténnyel is találkozunk, hogy a honfoglaló magyarok először a Bizánci kereszténységgel ismerkedtek meg. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának a magyarországi vallási közösségekről kiadott legutóbbi, 1999-2000. évi tájékoztatójában öt ortodox egyház is szerepel. Egyik sincs történelminek deklarálva. És most már csak egyetlen példa. Ha valamelyik irányzat számunkra, magyarok számára igazán történelmi lenne, akkor őseink pogány vallása az. Van is ilyen bejegyzett közösség, az Ősmagyar Táltos Egyház. De sajnos? vagy hála Istennek? - ez sem tartozik a kiemelt kategóriához.

Mindig töprengésre késztet, mit tekinthetünk történelminek? Vagy akár történelemnek? Hány évig igen, hány évtől már nem? A szabadságharc történelem. A taxisblokád már nem?
Lehet, hogy az egyházak csoportosítása más ismérvet takar?
Érdekes kimutatást közöl a Népszabadság 2000. szept. 11-i száma az egyházak javára felajánlható 1%-kal kapcsolatban, mely meghökkentő képet ad az egyházak támogatottságáról. A 4,3 millió adófizető közül 91 egyháznak mintegy 523 ezren ajánlották fel az ilyen jellegű támogatásukat az 1999. évi adójukból. Még a 7 milliónál több taggal számoló Római Katolikus Egyházat is csak 333 ezren jelölték meg kedvezményezettnek. Megemlítem a 40 ezernél több - ráadásul hitvalló, tehát nem csecsemőkeresztségben részesített - taggal büszkélkedő és magát egyébként jogosan a negyedik legnagyobb létszámú felekezetnek hirdető Hit Gyülekezetet. Őket is csak 8209-en támogatták. (Csak zárójelben kérdezem meg, mi történnék, ha az egyházaknak hitéletüket híveik adományából kellene biztosítaniuk? Egyébként egy-két ilyen kivétel van is.)
De térjünk vissza az alapkérdésre, az egyházak megkülönböztetését célzó törvénymódosítási tervezetre. Az ügy azért nagyon kényes, mert a felekezet megválasztásának joga, a vallás-, és lelkiismereti szabadság egymástól elválaszthatatlan fogalmak, és az ember legalapvetőbb jogai közé tartoznak. Az 1962-65 között megtartott II. Vatikáni Zsinat is ezt fogalmazta meg. Mi magyarok ebben a témakörben nagyon szép történelmi példát mutattunk a világnak. 1567-ben a Tordai országgyűlés Európa összes államát megelőzve deklarálta a vallásszabadságot.
Nagyon sötét évszázadok és a közelmúlt sötét évtizedei után a most vizsgált kérdésben nagyot alkotott a magyar parlament. A produktum: "1990 évi IV. törvény a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról." Érdemes idézni belőle.

  • I. fejezet 1. §-ból. "A lelkiismereti és vallásszabadság mindenkit megillető alapvető emberi szabadságjog ..."
  • I. fejezet 2. § (1)-ből "A lelkiismereti és vallásszabadság joga magában foglalja a vallás, vagy más lelkiismereti meggyőződés szabad megválasztását vagy elfogadását ..."
  • I. fejezet 3. § (1) "Vallása, meggyőződése és azok kinyilvánítása, illetőleg gyakorlása miatt senkit semmilyen hátrány nem érhet és semmiféle előny nem illet meg."
  • II. fejezet 15. § (1) "A Magyar Köztársaságban az egyház az államtól elválasztva működik."
  • II. fejezet 15. § (3) "Az egyházakat azonos jogok illetik és azonos kötelezettségek terhelik."
Ennek a példamutatóan kiváló törvénynek a megváltoztatása súlyos diszkriminációval fenyegetne. Bár próbálják nyugtatni a közvéleményt, oszlatgatni az aggályokat, nekem mégis Orwell "Állatfarm"-ja jut eszembe. A szabadság mámoros hajnalán megfogalmazott parancsolatok idővel átalakulnak. A 7. eredetileg ez volt: "Minden állat egyenlő." A későbbi változat ezt a kiegészítést tartalmazta: "De egyes állatok egyenlőbbek a többinél."
Szeretnék mindenkit emlékeztetni egy roppant érdekes tényre. Az ellenzék most, nagyon helyesen, tisztességesen érvel a törvény módosításával szemben. Csupán az a bibi, hogy az egyházak megkülönböztetését éppen ők kezdték el, amikor kormányon voltak. 1997. június 20-án a Vatikánvárosban a Horn-kormány írta alá a Megállapodást az Apostoli Szentszékkel. Olyan megállapodást, amilyet például az igazán katolikus, sőt a jelenlegi pápát adó Lengyelország sem írt alá. No persze, nem mi magyarok voltunk az elsők. De nem ám! A Duce, azaz a fasiszta Mussolini volt az úttörő, amikor is 1929 február 11-én aláírta a Lateráni Konkordátumot XI. Pius pápa megbízottjával.
Jó, Jó! Mondhatja valaki, de a szekták ellen tenni kell valamit!
Egyáltalán mi a szekta? Latin szó, általában úgy vélik levágottat, lemetszettet jelent. Az Akadémiai Kiadó Latin-Magyar szótárában a secta szó jelentései a következők: irány, út, politikai irány, párt, bölcseleti iskola. Intézményes vallási közösségtől elkülönült, vagy éppen abból kiközösített kisebb-nagyobb csoportot szoktak ezzel a névvel illetni. Gyakran túlhangsúlyoznak egy-egy hitigazságot, de előfordul, hogy éppen egy helyes felismerés, az igazsághoz való ragaszkodás hozza létre az új közösséget. Az első keresztényeket kezdetben a júdaizmus egyik szektájának tekintették. Amikor Pál apostolt bevádolták Félix helytartó előtt, akkor többek között ezt mondták róla:
"... veszedelmes ember ... és a názáretiek szektájának a feje." (Csel.24,5.)
Ebben a megközelítésben a zsidóság az egész kereszténységet, a Római katolikus egyház a protestantizmust, az Evangélikus és Református egyház a belőlük kivált egyéb közösségeket tekinthetné szektáknak.
Elérkeztünk a legfontosabb ponthoz. Hogyan tekinti az Örökkévaló és Igéje a boncolgatott kérdést?
A Teremtő és Mindenható Isten, Aki az ember és az egész Világmindenség Ura, megkövetelhette volna mindenkitől, hogy csak az általa kijelölt hitvalláshoz tartozzék. Bibliai hitem és ismeretem alapján állíthatom, hogy mennyei Atyánk ismertette az emberrel a számára is legjobb, ugyanakkor helyes imádati módot, de szeretetből fakadó, önkéntességet kért. Így azután lehet Istennek ellentmondani, lehet neki hátatfordítani, Ő tiszteletben tartja a döntési szabadságunkat, a lelkiismeretünket. Mindig kész útbaigazítani, vezetni, de soha nem kényszerít. Az ígéret földjét birtokába vett népének Józsuén, vezetőjükön keresztül ad világos irányt, - de szabad választást is:
"... féljétek az Urat és szolgáljatok néki tökéletességgel és hűséggel ... hogyha pedig rossznak látjátok azt, hogy szolgáljatok az Úrnak: válasszatok még ma, akit szolgáljatok..." Józs. 24,14-15.
Az emberiséggel való szerető bánásmódját jól szemlélteti, hogy a hűtlen Izraelt mint házasságtörő feleséget mutatja be, - hiszen bálvány istenek imádatára tértek, - és mégis gyengéden igyekszik helyreigazítani, meggyógyítani:
"... elviszem őt a pusztába és szívére beszélek." Hós.2,13.
Nagyon sokszor egészen eltávolodott Istenétől a választott nép, és Ő a vallási türelem példáját adva, nem azonnal az úgynevezett adminisztratív eszközökhöz nyúlt, hanem a javukra keresett megoldást:
"Azt mondám ugyanis magamban: Miképpen tegyelek téged a fiak közé ..." Jer.3,19.
Az Istentől kapott szabadságjog akkor is az emberé, ha visszaél vele. Ha hamis vallást választ, ha eltompul, eltorzul a lelkiismerete. Egészen természetes, hogy mindezért majd számot kell adni, mint Pál apostol is figyelmeztet:
"hiszen mindnyájan odaállunk majd a Krisztus ítélőszéke elé." Rm.14,10.
De arról is beszél, hogy az ítélkezés nem a mi tisztünk:
"Te pedig miért kárhoztatod a te atyádfiát?" Rm.14,10.
A fentebb említett igazságtalan választást az Úr Jézussal szemben is elkövették kortársai. Az Isten Fia nagy-nagy fájdalommal, - de megengedve a hitvallás kérdésében a szabad állásfoglalásukat - megállapítja a tényt:
"Jeruzsálem, Jeruzsálem! ... hányszor akartam egybegyűjteni a te fiaidat, miképpen a tyúk egybegyűjti kis csirkéit szárnya alá, és te nem akartad." Mt.23,37.
Tudom, hogy nem könnyű ezt az egész kérdéskomplexumot tárgyilagosan, ésszerűen kezelni, annyi a hangulatkeltés. Beszélnek egyes közösségek veszélyes voltáról, törvénybe ütköző tevékenységéről. A jelenlegi törvények is módot adnak a szankcionálásra, beleértve akár az illető egyház nyilvántartásból való törlését is. Egyébként is, egy európai minőségű jogállam az egyházak életébe csak a büntetőjog sérelme esetén és annak eszközeivel avatkozhat be.
Ami pedig egymás leszektázását, a kirekesztő magatartást, a mesterségesen gerjesztett félelmeket, indulatokat illeti, igazítsanak el a Bulányi Gyurka bácsinak, a piarista tanárnak, a Bokor bázisközösség megalapítójának a Népszabadság 2001. febr. 2-i számában megjelent gondolatai. Cikkének befejező sorait idézem:
"Kedves szektások, maradjatok meg szektásoknak! Kedves nem szektások, legyetek újra szektások, mint a történelem hajnalán! Boldogok lesztek, ha hazudván minden rosszat elmondanak majd rólatok, mert tiétek az Isten Országa! Legalábbis így tudja, aki még figyel vallása alapítójára."
Végezetül összefoglalom a véleményemet. Az 1990. évi IV. törvény tervezett módosítása csak a demokrácia sérelmére történhetne! Ez a nyílt levél ugyan keresztény aspektusból vizsgálta a kérdést, de a vallási és lelkiismereti szabadság minden ember alapvető joga, így mindenkit megillet. Egyetlen embernek sincs joga ítélkezni ott, ahol a bíró maga az Örökkévaló. Ebben az egész bonyolult kérdésben nyilvánvalóan nagyon különbözőek a vélemények. Hadd adjon tanácsot most is az Írás. Ezekkel a szavakkal szeretném zárni is a mondanivalómat.
"És ha valamiben másképpen értetek, az Isten azt is ki fogja jelenteni néktek." Fil.3,15.