2012. december 29., szombat

Háló Gyula a bűn,és az ember kapcsolatáról

>>" A bűn és a bűnös viszonya olyan, mint a piszok és a piszkos viszonya. Ha valaki piszkos lesz bármennyire is, akkor is csak piszkos, de nem maga a piszok.
Ha jól megmosdik, akkor megtisztul minden rárakódott piszoktól, szennyeződéstől.
 Ha azt mondjuk, hogy az ember bűnös, akkor azalatt nem azt kell értenünk,
hogy ő maga bűn - vagyis rossz ember -, hanem arra gondolunk, 
hogy valami rárakódott, amitől meg kell tisztulnia, hogy újra ragyoghasson,
 mint ahogy egy embernek valóban tündökölnie kell. "<<

                ( Háló Gyula, baptista lelkész )




##############################################

******************************************************************

##############################################


Rovat: "Gondolatok,idézetek,kommentárok" = "GonidKom"

                          Mottóm:  >>  itt <<
 

4 megjegyzés:

Infaustus írta...

Jó hasonlat!

Zsolt Kovács írta...

@Infaustus:

Háló Gyula lelkipásztorom volt, hálás vagyok,hogy tanulhattam Tőle.

Köszönöm Kommentedet, áldott,békés,boldog 2013-at kívánok!

Sytka írta...

A hasonlat jó, de azért némely rendszeres teológus vitatkozna vele. ;-)

Hogy a bűn egyfajta "rárakódás" az emberre, az persze igaz, de nagy kérdés, hogy az ember eredendően hajlott-e arra, hogy engedjen a csábításnak vagy sem... Merthogy a bűnbeesés történetében nem azt látjuk, hogy komoly érvekkel napokig-hetekig győzködni kellett volna...

Másrészt Jézus azt mondja, mi gonosz LÉTÜNKRE is tudunk jót tenni.

De nem kötekszem, elnézést, amúgy tetszik és jópofa hasonlatnak vélem. :-)

Zsolt Kovács írta...

@Sytka:

Amíg az elvont gondolkodású, "elszállt" elméleti teológósok [;-<)) meddő vitáikból jól meg tudnak élni, addig én a munka után szívesen olvasom/hallgatom / ajánlom a Földön járó magyar Igehirdetők építő gondolatait.