2014. március 30., vasárnap

A keresztény fórumozásról,konfliktus-kezelésről

>>"  Lehet  hibázni  a  takarításban,
a  futballozásban,és a  politizálásban,és a  fórumozásban  is:
szinte  mindenki  azt  gondolhatja:  ezekhez  mindenki  ért!
De  amikor  elfogy  a kommunikációban  bizalom , akkor  meg  kellene  állnunk,
és  főleg  email-ban, privát  üzenetben,-de  akár  telefonon  is
-én  erre  nem  sajnálnám a  pénzt!-megbeszélni: 
hol  szakadt  el a  cérna, miben  látjuk  a    hibát?

 Ha  keresztényként  nem  vagyunk  képesek  értelmes, világos,
szeretetre  törekvő, korrekt  kommunikációra,
akkor  hogy  fogunk    Isten  dolgairól  érthetően 

 beszélni  nem  hívő  embertársainknak?

Próbálok  visszaemlékezni, mit  kellett  volna  másképp  tennem ,
amikor   moderátor voltam  'anno  a  "Nyughatlan" keresztény  web-fórumon,
de  még  nem  jutottam  el  ezen a  fronton  a  világosságra....
Emlékeim  szerint  nem  volt  olyan  eset,
amikor  valakit  ki  kellett  volna  zárnom,
vagy  ideiglenesen  el  kellett  volna  némítanom  a  Fórumon.
Voltak  férfiasan  kemény  párbeszédek, de  -futball  hasonlattal  élve-
rosszindulatú  szándékos  belemenés, felvágás,provokáció  nem.
Hagytam  a  kemény,őszinte  beszélgetéseket :  ahogy  most  is  ezt  tenném.
Nem  vagyok  mazochista, nem  keresem  a  fájdalmat, az  ütközést,
de  a  keresztény  kommunikációban  szerintem  többet  árt  a  mellébeszélés,
a  valódi  problémák  szőnyeg  alá  seprése,
mint  az  egyenes, őszinte, megoldást-kereső  kemény konstruktív  vita.
Nagy  veszélynek,és a  keresztény kommunikációs  krízis  egyik  okának  látom
a    Kényelem,a  Hamis  Békesség,és a   Vallásos  Szórakoztatás
 hamis  "szentháromság"  oltárán
 feláldozni  a  lelki  kapcsolatokat,  missziós  lehetőségeket. "<<

            [ Kovács Zsotza  Zsolt]

Egy  korábbi , átfogalmazott fórum-hozzászólásom,
- forrás:    http://oromhir.net/forum/index.php/topic,217.615.html


###########################################

*****************************************************

  ##########################################










Rovat: "Gondolatok,idézetek,kommentárok" = "GonidKom"
                          Mottóm:  >>  itt <<

13 megjegyzés:

Nászta Kati írta...

Érző ember vagy Zsolt! Örülök ennek a linkednek.

Zsolt Kovács írta...

@-->> Nászta Kata:

Nagyon szépen köszönöm a Kommentedet.
Szeretnék érző,értő,és (jól) író ember is lenni,-olyan művészi,mint Te!
De erre születni kell.

Nászta Kati írta...

Zsolt, nekem a "kiber-térben" olyan vagy, mint a sivatagban az élő forrás. Mindig nagyon örülök, ha látom valahol, hogy felteszel valamit. És annyira tetszik, hogy helyesen írsz! És remekül is fogalmazol.

Zsolt Kovács írta...

@-->>Nászta Kati:

Én ezt pontosan pont Rólad gondolom:tényleg! Magamról sokszor azt látom,hogy blog-postjaim virtuális palackpostaként esnek a keresztény kommunikáció kyber-tengerébe,ahol az érdektelenség hullámai sodorják a feledés mélységeibe. Mivel semmilyen lelki-közösség,és érdek-kör számára nem vagyok ÉRDEKes,így abban reménykedek,hogy ha az Örökkévaló Jahveh is akarja,akkor az Ő Kezében még az én írásaim is értékké válhat az Isten-kereső,és a Krisztus-követő emberek előtt. Ezt valószínű,hogy nem fogom megélni,de ha a gondolataimat magamban tartom,akkor esély sincs,néhány írásom hasznossá válhat.

A gondolataim nagy részét a net-naplómban publikálom,így tudom a legtapintatosabban közreadni. Csak akit érdekel,az keresi,és az olvassa. Mivel igyekszek környezet-tudatosan élni,így mindenki mást,aki szeretne tőlem távol maradni, megkímélek a szövegeimtől.

Nászta Kati írta...

Igen, ez a kettősség szerintem minden keresztyént jellemez. Meddig mehetek el, illetve meddig nem bűn az, ha nem szólok, stb.
Nemrég olvastam el Oriana Fallaci Harag és büszkeség c. könyvét, amiből világosan kirajzolódik egy igazán harcos ember képe, aki nem alkudott meg a világgal, a világban működő gonoszságokkal, és felemelte a szavát a legfontosabb pozíciókban élő emberek ellen is, nem féltve a maga életét. Csak öregkorára kellett elmenekülnie Amerikába. Hitetlen volt. Mégis sokkal több bátorságot tanúsított, mint mi, amikor a meggyőződéséért, az elesettekért állt ki. És a művészvilágban is azt látom, hogy azok, akiket igazán érdekel a világ, az emberiség sorsa, bár nem fordulnak Isten felé, de minden erejükkel harcolnak a meggyőződésükért, a szabadságért. Legyen az alkotói, gondolkodói, művészi szabadság. Mi meg valamilyen furcsa elnéző szeretettel fordulunk a maga vesztébe rohanó világ felé, és senkit sem tudunk felrázni apátiájából. Néha, úgy tűnik, a világ fiai bátrabbak és eszesebbek nálunk... Vannak dolgok, amiket eltanulhatnánk tőlük. Gondolom én, és osztom meg veled, amit gondolok, és képzeld azt, hogy egy meleg estén, csendes hangon, a problémákról beszélgetve hangzik el ez, nem felkiáltójelekkel a végén, nem elvárásokkal a másik felé, csupán kimondva azt, ami a szívemet nyomja. Azt hiszem Isten Igéje is így hat bennünk, csendesen, kitartóan, nem fülsértően, nem erőszakosan. Ránk bízza a választást mindig, minden esetben. Ő csak elmondja, mi van. Mi meg reagálunk, így vagy úgy, ekkor vagy akkor. Ez az a szabadság, amiben a szív válaszolni tud.

Ödönbéla írta...

Zsotza, én is gyakran olvaslak, nagyon szeretem az írásaid, ezt is :-)
Isten áldjon!

Zsolt Kovács írta...

@-->> ÖdönBéla:

Megtisztelő, hogy a népszerű, sokat idézett / ajánlott Bloggerek mellett (után) még az általam elkövetett írás-kísérleteket is Elolvasod!
Szoktam én látogatni a net-naplódat!
Ugye,reménykedhetek újabb postokban...?
(A régieknek is örülök!)

Zsolt Kovács írta...

@-->> Nászta Kati:

>>" És dicsérte az úr a hamis sáfárt, hogy eszesen cselekedett, mert e világ fiai a maguk nemében eszesebbek a világosság fiainál."<< (Lukács evangéliuma,16.fejezet,8.vers)

Egyetértek Veled:van bőven mit tanulni/ tanulnom.
Olyan korszakban élhetünk Európában, 2014 tavaszán, hogy nem kell rettegni börtön,-vagy halálbüntetéstől,ha megvalljuk hitünket,meggyőződésünket. Ez az Világ nagy részén nem természetes.
Ahogy a reformátor hit-elődeink felvilágosító munkájukkal rombolták a vallási babonákat,ereklyek-kultuszt,úgy napjainkban is le kell leplezni a sátáni erők -sokszor tudat alatt romboló-szellemi kártevéseit.

Egyik ilyen megkötözés a világi sztárkultusz nyomán született Pásztor-kultusz: A Nagykenetű Pásztor által mondott kijelentéseket az önmagukat hívőknek gondoló rajongók gondolkodás,és vizsgálat nélkül elfogadják, mert a Nagykenetű Pásztor által maga a Szent Szellem szól.

A Krisztus-követő hívőt,aki pedig meg akarja vizsgálni a Pásztor tanításainak hitelességét, vagy felismerte,hogy tévtanítást hirdet a Vallásvezér,azt a rajongók bólogató birkanyájából kiutálják, esetleg kiközösítik avval az indokkal, hogy az ÚR Felkentje ellen szólt, súlyosabb esetben: vétkezett, (káromolta) a Szent Szellem munkáját,mivel a sztár-Pásztor -gyakorlatilag- a Szent Szellem tekintélyével szól,és dönt.

A gyülekezeteknek látszó hamis vallásos full-fundi-fanatikus rajongó-táborok áldozatainak így szükségszerűen le kell szokniuk az önálló,nagykorú Bibliatanulmányozásról,a gondolkodásról,és a kérdezésektől,-ha benn akarnak maradni a vallási diktatúra biztonság-látszatot nyújtó kötelékében. Jobb emberi szempontból magányosan,de tiszta lelkiismerettel követni az Úr Jézust,és Szentírásként ragaszkodni a Bibliához,mint vallásos biorobotként, sztár-pásztor klónjaként elriasztani az Isten-keresőket.

Nászta Kati írta...

Igen, én is így érzem, bár akit az Isten nem vonz, azt akkor sem fogja, ha egyedül maradsz, és nem akarod becsalogatni egy közösségbe sem. Ennek ellenére van a közösségnek megtartó ereje akármilyen is legyen az a közösség. Nem lehetek/tünk bölcsek egymagunkban... Nagy kérdőjel ez számomra is.

Zsolt Kovács írta...

@-->>Nászta Kati:

Nem lehetünk bölcsek egymagunkban:igen.
Azok a keresztény hittestvérek, akikkel lelki-szellemi kapcsolatban lehetek,sokszor nem annak a gyülekezetnek a tagjai,amelynek én tagja vagyok. Vagy éppen egy gyülekezetnek sem tagjai,mert csak megalkuvás árán lehetnének azok. De mégsincs magányos Krisztus-tanítványság: Isten Királyságának polgárai általában megtalálják egymást,-személyesen,vagy virtuálisan.

Akik közös nyelvet beszélnek,és Útitársak egy Hosszú Úton,azoknak szükség előbb-utóbb szóba állni egymással: akkor is,ha nincs szándékuk alapítani közös gyülekezetet: a valódi krisztusi,szellemi közösség megszületésének nem lehet akadálya a teológiai-tradícióbeli,kulturális,és mentalitásbeli különbség.

Nászta Kati írta...

Köszönöm neked Zsolt, ezt a bizalmat. Igazán hálás vagyok.

Zsolt Kovács írta...

@-->> Nászta Kati:

Én is köszönöm a bizalmat,a figyelmet, amik kommentekké értek:nagyon sokat jelent nekem!

Apostol - Árral szemben. írta...

Egyetértek. :)