2016. október 21., péntek

Példaképek: Ritz Tibor tisztítás-technológiai szakember

Akik rendszeresen  olvassák   a  Facebook- bejegyzéseimet,
Ők  tudják, hogy  nem  szégyellem  a  foglalkozásomat,a  takarítást,
és  a  szakmával  kapcsolatban  rendszeresen  írok-ajánlok-kommentelek.
Most  ne  menjünk  abba  bele, hogy  a  tisztítás-technológia
 (leánykori  nevén  takarítás) szakma-e,
mert  napokig  el  lehetne  vitatkozni  rajta,
de  emlékezzünk  arra,-még  ha  a  legtöbbünk  számára  csupán  történelem-
hogy    volt  idő,amikor   pl.: a hivatásos  sofőr, az óvodapedagógus,
 a zenész, és  színész szakmáját-hivatását
is  vitatták, nem  mindig tekintették igazán  életpályának.

Emlékszem, 30  éve  a  TV-rádió műszerész  mekkora  menő  szakma  volt,
napjainkban  pedig  kihalófélben  lévő  foglalkozás  lett, hasonlóan  az  esernyő-javítóhoz,
a  szemfelszedőhöz, és  a  kovácshoz.
Szakmák  jönnek-mennek,feltűnnek,és  eltűnnek,
némelyek  átalakulnak: ilyen a  takarítás  is.

Ma  már  a  korszerű  tisztítás-technológia  túllépett  a  hypón, a  felmosófán,
és  az  igénytelen, felületes  folyosó-fókázáson, egy  szimpla  intézmény-takarításnál  is
kell  ismerni  vegyszereket, eszközöket, takarítási  módszereket, esetenként  gépeket.
A  társadalmi elismertség  a  szakma  felé  azonban  továbbra  is  alacsony,
körübelül  nem  sokkal  látom  magasabbnak, mint  'anno  egyerekkoromban,
amikor  így    beszéltek  a  munkát keresők:  " Ha  semmi  nem  jön  össze, akkor  elmegyek  takarítani, hát  nem  NAGY  szégyen  az  sem....( -csak  kicsit...? )

Nos,  erről  a  szakmáról szól  Ritz  Tibor   szakmai  weboldala  is,
amit  szeretettel  ajánlok  mindenkinek, akit  érdekel  a  tisztítás-technológia  helyzete.
Most  elsősorban  két  kijózanító, szemfelnyitó  cikkét
szeretném  ajánlani  -különös  tekintettel  az  október  21.- én,
és  22.-én  zajló  nagy  szakmai  fórumra,
kiállításra, és  vásárra, a  TisztaShow-ra:




(  Kép forrása:  Facebook.com/Tisztaság )

2 megjegyzés:

Testvéremnek blog írta...

Sosem nyerek. És mindig én takarítok otthon. Habár mostanában befogtam a fiúkat is. Tiszta ciki nőként. Gondold csak el, fehér lovat, meg herceget ígérnek aztán hamupipőke leszek. Végül életem javarészét halott Hófehérként élem üvegkoporsóban: oh mily szép. ÖÖ ja igen, azt hittem a vallástisztításról lesz szó bejegyzésedben. :) Takarítás. Tudod én sosem néztem le a takarítónőket, sem ezt a szakmát, ez igazán nehéz szakma, és fontos. Nem tudom ki az, aki lenézi? A jó takarítógépek és módszerek mindig érdekelnek, csak még gyűjtenem kell rájuk pénzt. Vannak ötleteim. Szerintem ez van Magyarországon is. Nincs pénz, nincs érték. Senkit nem becsülnek meg. Sem anyagilag, sem erkölcsileg. Nem támogatják a munkáját sem az orvosnak, sem az ügyintézőnek, se anyagilag, se vállveregetésben. Minek? De vannak mérnök és diplomás barátaim, akik kint élnek Nyugaton és láss csodát, évek sőt évtizedek óta takarításból élnek. JÓl. Hát ez van. Magyarországon az emberek illetve akarom mondani a vezetők értékítéletével van a baj, ha nem fizetik meg a gondos munkásokat, és nem adnak a kezükbe munkagépeket. Illetve magukat fizetik meg, akik nem csinálnak semmit és gucci táskát vesznek maguknak. Ezért szar az ország. Ennyi.

Zsolt Kovács írta...

@-->> Testvéremnek Blog

Ha érdekel a szakma helyzete, és a várható jövője,
a technikai újdonságok,akkor Ritz Tibornál Te is jól Jársz.
Mivel egyre kevesebben vállalnak takarítást, így a tisztítás-technológia szakma megítélése sem maradhat a régi. Vagy belefulladunk a köszba.

Köszönöm Kommentedet!