2017. szeptember 17., vasárnap

A takarító vállalkozók kihívása

Sok fórumon azt írják nagyokos,  emberek,
 hogy kellett volna jobban tanulni 'anno, a  takarítóknak,
és akkor nem kellene   minimálbérért  dolgozni
Én, mint  takarító szeretem a munkámat, nem szégyellem, 
mert   a színvonalas  takarítás   az  egészséges,esztétikus környezet, 
aminek komoly értéke,és haszna van.

Nekem nem minimálbér státuszával van a bajom, 
hanem a vásárlóértékével. 
Amíg egy szerény,-de önálló - lakhatást, és minimális, 
de elégséges -rendszeres- étkezést nem fedezi a fizetés, 
addig nehéz tisztességes bérezésról beszélni. 
Ezt kellene negyedszázaddal a piacgazdaság bevezetése után 
a megrendelői oldalnak (f)elismerni.


Kedves   Facility    Managerek!
fel  kell  világosítani  a  kedves  Megrendelőket,
hogy  a  takarítás  javarészt  élő  munkaerős  ágazat,
amelyre  a  munkaerőhiány, és  az  elvándorlás  a  jellemző.
Megbízható, jó minőségű  munkát  pedig
megbízható, és   jó minőségű  munkaerő  tud  elvégezni.

A  takarítónak is   megélni  kellene  a  fizetésből, 

nem  pedig  nélkülözni, vegetálni
máról  holnapra,  teljes  létbizonytalanságban.
Ahogy  2017-ben  nincs  három forint  hatvan filléres  kenyér,
úgy   nem  lehet   minőségi   takarítást  nyújtani  öt  évvel  ezelőtti  árakon.
Mert  hiába  lesznek  jelentkezők  még  a  minimálbéres takarító-állásokra,
ha  a  hirdető takarítócég  átjáróház lesz, amiért  elbukhatja  a  szerződést  is.

Nincsenek megjegyzések: